Firka a gazdasági elképzeléseimről

Közgazdaságtan mindenkinek, és nem mindig a mainstream fajtából. Akinek véleménye van, és szeretné, hogy megvitassuk, a "nemzetgazdasag @ gmail . com" címre küldhet levelet. Fontosnak találom, hogy visszataláljunk a társadalomtudományokhoz, mert a közgáz ennek a fának egy ága. Az egyének viselkedése befolyásol mindent.

Osztás

Share |

Friss topikok

  • Sztifler: @Sztifler: egyébként, jó példa most erre a jelenlegi állapot. felpörgetné a gazdaságot, ha gyengül... (2010.06.13. 20:14) Mentsük meg a devizahiteleseket? Vagy a gazdaságot?
  • CICMÓK: Remek összefoglalás. Remélem olyanok is olvassák akik tanulhatnak belőle. Várom a folytatást. (2010.05.16. 10:40) Olajcégek (2)
  • Sztifler: www.portfolio.hu/cikkek.tdp?h=2&k=4&i=133096 (2010.05.14. 10:44) Ments meg minket, "euró"!
  • mig8 (törölt): @NRG8: A benzin árának csökkentése nem okoz feltétlenül pazarlást. Mert hogyan is pazarolhatnál... (2010.05.05. 00:25) Gáz van a benzinpiacon - Vélemény
  • Sztifler: Köszönjük az írást! Nekem nagyon tetszett, és sok dolgot megtudtam belőle. (2010.04.28. 09:54) Olajcégek (1)

Linkblog

Mentsük meg a devizahiteleseket? Vagy a gazdaságot?

2010.06.07. 22:32 Sztifler

Már megint a devizahitelesekkel foglalkozunk ahelyett, hogy fenntartható pályára állítsuk az árfolyamot és a gazdaságot. A gazdaságot nem helyi érzéstelenítésen alapuló döntésekkel kell helyrebillenteni, ennek alapján fel sem szabadna merülni olyan ötleteknek, amik a kockázatok áthelyezésével próbálnak manipulálni.

Be kell látni azt is, hogy a spekuláció és a nem fundamentális elemzések alapvetően negatívan befolyásolják a gazdaság teljesítményét és pluszköltséget okoznak. A forint elleni spekuláció például intervencióra kényszeríti a jegybankot, ha fenn akarja tartani az árfolyam stabilitását. A nem fundamentumokon alapuló gazdasági tevékenységek pedig olyan árfolyamokat eredményeznek a tőzsdéken, melyek nem tükrözik az adott vállalat teljesítményét. Így alakulhattak ki bankválság idején szárnyaló bankpapírok. Továbbá, a spekuláció hatására (ahogy a papírok is) a fizetőeszköz jobban leértékelődhet, mint indokolt lenne.

A feladat tehát nem az, hogy a devizahiteleseket megmentsük, forintosítsuk a hiteleiket, hanem az, hogy stabil árfolyamot biztosítsunk számukra. Az intervenciós sáv megszűntetése olyan hiba volt, ami a mai napig kísért bennünket. A forint folyamatos (2008-as) erősödése az euróval szemben egyértelműen spekulatív árfolyamot eredményezett, mert semmilyen tényező nem indokolta, hogy a magyar gazdaság teljesítményét felülsúlyozzuk az euró országainak teljesítményéhez képest. A magas jegybanki kamatszint megásta a forint sírját, és a 2009-es gyengülési hullám beverte a koporsószeget. Már a válság kirobbanása előtt magas jegybanki alapkamatot tovább kellett növelni az államcsőd kockázatának megnövekedése miatt, így hatalmas kamatprémiumra kényszerültünk, mely beszűkítette az árfolyam védelmére irányuló lehetőségeket.

További kamatemelés stabilizálhatta volna az árfolyamot, de ez többek között a forinthitelezés teljes befagyását jelenthette volna, és további adósságnövekedést. Azóta eltelt egy kis idő (részletek a 2. pontban). Mik a lehetőségek?

1.       a devizahitelek forintosítása

Ha az állam átvállalja a felelősséget annak etikai problémái is vannak. Azzal azt mondja, hogy „csinálj csak baromságot, mi úgyis kihúzunk a bajból”. És etikátlan a forinthitelesekkel szemben, mert az ő hiteleiket ki segít megfizetni? Ugyanis azok, akik forinthitelt vettek fel racionálisan döntöttek, figyelembe vették az árfolyamkockázatot, míg a devizahitelesek „nem nagyon” foglalkoztak ezzel a kérdéssel, csak az olcsó hitellel. Az etikai okokon túl, komoly gazdasági fenyegetést is jelenthet a forintosítás. A beszűkült mozgástér újabb kényszerpályára állítja a gazdaságot, a leminősítési hullámok után pedig jöhet az újabb IMF hitel. Hiába lesz GDP növekedés vagy pozitív elsődleges egyenleg, ha ilyen nagy kockázat hárul az államra. Ha nem is lenne indokolt, spekuláció alakulhatna ki a forint és az államkötvények ellen.

2.       a forint stabilitásának megőrzése

A kormány és a jegybank igyekezhetnének fenntartani a forint stabilitását, tekintettel arra, hogy az exportorientált növekedés a forint leértékelésével nem nagyon jöhet szóba. Ha mégis ezt az utat választanák, akkor a devizahitelesek törlesztői elszállnának, azt meg senki nem akarja. Kockázatot jelenthet, ha az EU gazdasága nem növekszik, a gazdasági élénkítők kifulladásával L alakú növekedési pálya alakul ki, és további expanzióra nincs lehetőség, mert a költségvetési hiányok így is ijesztően magasak. A befektetők ebben az esetben minden bizonnyal kivonnák a tőkéjüket a kockázatosnak ítélt régiókból. Ez a forgatókönyv nem valószínű, de azt látni kell, hogy a forint stabilitása nem csak tőlünk függ, azt külső tényezők is jelentősen befolyásolják.

Az előző kormány sikerrel stabilizálta a forint árfolyamát, és ha nem emelkedett volna tovább a munkanélküliség, megoldódtak volna a devizahitelesek gondjai, azonban a válság hatására egyre többen veszítették el munkahelyeiket. Ennek alapján nem csak a forint árfolyamának stabilitására van szükség, hanem a munkanélküliség növekedésének megállításra.

3.       az intervenciós sáv hatalma

Ezzel az eszközzel fenntartható lenne a fizetőeszköz stabilitása, illetve az árfolyam volatilitása keretek közé szorítható. Ennek eredményeképpen a spekuláció pénzpiacra gyakorolt hatása alacsony lenne. Az intervenciós sáv eltörlése óta a forint benézett az eltörölt alsó sávhatár alá, 2008-ban ott is nyaralt, és megközelítette a felsőt is. A forint egy éven belül megjárta a 230-as és a 310-es szinteket is az euróval szembe (2008 jún. – 2009 ápr.). S ha jól emlékszem éves csúcsról és mélypontról is hallhattunk az elmúlt pár hétben.

A sáv meghatározásakor viszonylag erős árfolyamra van szükség, de mindenképpen erősebre, mint a jelenlegi, hogy a külföld felé fennálló adósság fizetése fenntartható pályán maradjon minden piaci szereplő számára. Így még a sáv meghatározása előtt intervencióra lenne szükség. Azonban figyelni kell az export fenntarthatóságára is (ezért nem szabad „túl erős” árfolyamot meghatározni), hogy a NX mindenképpen pozitív előjellel álljon.

A sávot viszonylag szűkre kell szabni, hogy nagy ingadozás ne valósulhasson meg, ezzel kikerülve a jelentős spekulációt. Noha a jelenlegi árfolyam vélhető spekulatív árfolyamnak, mely nem tükrözi a gazdaság valós helyzetét, még mindig jobb, mint egy európai csődhullám (PIIGS) esetén elszálló forint. (Nem beszélve arról, hogy a fejlett európai országok megszorító intézkedései recesszióba, stagnálás-közeli állapotba lökhetik a gazdaságokat, mert a befektetők hiányfigyelésének való megfelelés a növekedés ellen hat, ceteris paribus.) - A sáv garantálja a devizahitelek törleszthetőségét „rossz” gazdasági folyamatok mellett is.

Egyelőre nincs nagy baj…

A jegybanki alapkamat minél alacsonyabb szinten tartásával felkészülhetünk arra, ha be kell avatkozni a kedvezőtlen piaci folyamatokba. Egy gyenge, törékeny és kis gazdaságnak, ami a külföldi konjunktúrára van utalva (jelenleg jobban, mint szükséges lenne) nincs más lehetősége a stabil fizetőeszköz fenntartására, mint egy intervenciós sáv.

A befektetők minden bizonnyal nem örülnének és öntenék be a pénzt az országba az ilyen „nem piacbarát” intézkedésre. A kormány és a központi bank együttműködése mellett egy „színfalak mögött megállapodott” piszkos lebegtetés is lehetséges perspektíva volna.

Ez azonban nem jelent gyógyírt minden bajra, de talán megfontolandó a lehetőség.

12 komment

Címkék: magyarország árfolyam gazdaságpolitika államháztartási hiány államadósság devizahitel alapkamat gazdasági növekedés portfolioblogger intervenciós sáv árfolyam volatilitása

A bejegyzés trackback címe:

https://socialeconomy.blog.hu/api/trackback/id/tr942064358

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

misc · http://misc.blog.hu 2010.06.08. 16:31:59

aki forintosítani szeretné mondjuk 10 000 eurós hitelét, elvben bármikor megteheti, hogy bemegy a bankba, felvesz 10 000 * 282 forint hitelt, amiből kifizeti az euróhitelét és marad 28 200 000 HUF forintalapú hitele. Kormányzati beavatkozásnak itt annyiban lehetne helye, hogy kicsit megrúgdoshatnák a bankokat, hogy könnyítsék az idő előtti törlesztés és hitelkiváltás feltételeit. A magas előtörlesztési díjak és az adminisztrációs nehézségek azt szolgálják, hogy a bankok kvázi magukhoz láncolják az adósaikat, hogy azok ne vihessék át a kölcsönüket kedvezőbb feltételeket kínáló bankokhoz, tehát korlátozzák a versenyt.

Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2010.06.08. 16:31:59

1. Ez így önmagában nem igaz, irdatlan csúsztatások vannak benne, rögtön az elején.
A forinthitelesek nem racionálisan döntöttek, hanem JÓVAL kevesebb hitelre volt szükségük (szülői egyéb háttér) mint a devizahiteleseknek. Forintban felvéve ugyanis csak minimális hitel volt finanszírozható.
A forinthitelesek a szülői (ilyen-olyan) támogatásokon felül kamattámogatást kaptak. Vajon miből? Ki fizette?
Direkt általánosítok, bár tudom, hogy van olyan forinthiteles is, (kevés!) aki önerőből tett le mindent az asztalra, csak hogy lehessen érezni, hogy a devizahitelesek is bőven egy kalap alá vanak véve.

2. A forinthitelesek SEM TUDHATTÁK előre sem a gazdasági válságot, sem pedig a devizahitelesek egyoldalú kamatemeléseit, sem az elbocsátásokat, sem a frank ilyen mértékű romlását.
Felelőtlenség? Oké, de legyen felelőtlen itt és most az a forinthiteles IS, aki dettó elvesztette az állását vagy csökkentették a bérét, csakúgy, mint a devizahitelesnek.

NO, innen lehet folytatni.

Sztifler · http://socialeconomy.blog.hu 2010.06.09. 08:53:12

@Cyr: 1. ez így nem hiszem, hogy megálja a helyét. forintban is lehetett hitelhez jutni, csak nagyobb kamattal. nem egy ismerősöm kapott volna forinthitelt és a devizát választotta az alacsonyabb kamat miatt, hiába mondtam, hogy a jelenlegi erős forint nem tükrözi a gazdaság valós helyzetét. rájöttek, hogy valóban nem...

a forint a válság nélkül is leértékelődött volna, ugyanis Magyarországon nem a világgazdasági válság tette be a kaput első körben, hanem a növekedési ütem csökneése a 2000-es évek közepétől. - ezen reálgazdasági tényező figyelmen kívül hagyása akárhonnan nézzük, hiba.

"Ennek alapján nem csak a forint árfolyamának stabilitására van szükség, hanem a munkanélküliség növekedésének megállításra."

azt hiszem éreztettem a dolgot, még ha nem is fejtettem ki. nem azért felelőtlen, mert elveszíti az állását, hanem azért, mert devizában adósodik el.

...
"Ez azonban nem jelent gyógyírt minden bajra, de talán megfontolandó a lehetőség"

Sztifler · http://socialeconomy.blog.hu 2010.06.09. 08:54:56

illetve azért felelőtlen, mert devizában adósodik el úgy, hogy nem készül fel egy jelentős (akár 20% feletti) leértékelődésre.

Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2010.06.09. 22:16:43

@Sztifler: Felkészül. Arra viszont nem, hogy miközben a leértékelődés 20% feletti (amit azért sokan kalkuláltak is), a hiteltörlesztője nagyhirtelen 35-40%-ot ugrik. Ami mellesleg még mindig nem tart ott, mintha forintban vette volna fel.
Egyrészt tehát felelőtlen, mert nem készült fel arra, hogy néhány éven belül másfélszer annyi lesz a törlesztője, másrészt pedig még buta is, mert nem vette fel a kezdet kezdetén jóval drágábban a forinthitelt.
A forinthiteles, aki most nevet a devizahitelesen, még mindig többet fizet, ez a vicc. No, ezt a többet, ennyit nem szándékozott fizetni a devizahiteles. Ettől azért még ne nevezzük felelőtlennek. Ha ő 20-25% emelkedést még tud finanszírozni (ez egyébként 5-6 éve még sehol nem volt, még álom szinten sem!!!!) 50%-ot viszont nem, akkor devizahitelt vesz fel.
MI 6 éve vettünk fel devizahitelt. Úgy érzem, nem felelőtlenül. Az elmúlt hat év során nem fizettünk annyit, mint a forinthiteles, ám a felelős forinthiteles állami kamattámogatását mi IS fizettük. Ha nincs devizahiteles, vajon pörög-e úgy a lakásépítés, a lakáspiac, mint az elmúlt évek során? Elárulom: nem. Ennek bizony a forinthitelesek is haszonélvezői voltak.

Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2010.06.09. 22:16:44

@Sztifler: Tegyük fel, felkészül. (sokan felkészültek, köztük mi is). Majd 50%-ra azonban nem, bár még bírjuk a törlesztőt, 220-as árfolyamig bírni is fogjuk. Történt mindez a mi esetünkben 6 évvel ezelőtt (150-160-as árfolyam). Látnunk kellett volna? Lehet, nem vagyunk/voltunk jóstehetségek, ahogy a jelenleg "okos" forinthitelesek sem látták akkoriban ezt a mélységet. (A hitelt azonban felvettük, balgamód egy saját lakást akartunk két gyerekkel, albérletből, szülői segítség nélkül nyújtózva 62 nm-es használtat, ez a hitel pedig 30 évre szól, sajnos nem ér véget a válsággal)
Azt látták a forinthitelt felvevők, hogy az az - ismétlem, arányaiban kevesebb! - összeg, amit fel kell venniük, forintban is fizethető. Eddig tiszta sor. Ám mit tegyen az, akinek ennél többet kell felvennie (lásd lakásárak), ám az indulóhoz képest másfélszeres törlesztőt nem tud kiköhögni, csupán 25-30% emelést bír?
Össznépileg lefelelőtlenezik őt most azok - többek között - akiknek esetleg munkát, megélhetést adott az, hogy a devizahitelesek MIATT pörgött a lakáspiac. Mert, hogy a forinthitelesek nem voltak annyian, nem ők vettek elsősorban új lakásokat, az fix.
Egyébként, csak jelzem, a forinthiteles is tovább nyújtózott, mint ameddig a takarója ért. Különben nem kellett volna felvennie hitelt...

Sztifler · http://socialeconomy.blog.hu 2010.06.09. 22:21:13

@Cyr: sokan nem készültek fel arra, hogy jelentős gyengülés is bekövetkezhet. aki elveszti az állását nem felelőtlen. azonban az, aki nem veszítette el az állását és nem tudja fizetni a megnövekedett törlesztőt felelőtlen.

Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2010.06.13. 20:09:17

@Sztifler: Érzésem szerint a felkészületlenek igen nagy számban azok közül kerültek ki, akik a válság előtti hajrában kapaszkodtak fel a "süllyedő hajóra". A devizahitelesek viszont nem csupán ezekből állnak. Devizahitelezés ugyanis 5-6 évvel ezelőtt is volt, amikor még halvány nyoma nem volt a jelenlegi állapotoknak. Igen sokan adósodtak el akkor is. Hozzáteszem, akkoriban magas bejelentett jövedelmet kellett még igazolni ahhoz, hogy ezt megtehessék, fedezetként nem volt elég egy ingatlan, gyakorlatilag a hitelelbírálás során még a cipőméretedre is rákérdeztek. Jószerivel akkor vehettél fel hitelt, ha igazolni tudtad, hogy nincs rá szükséged. Tudom. Ezek a hitelek pedig értelemszerűen még nem jártak le, ha úgy tetszik, egy 25-30 éves periódusnak igencsak az elején járnak, az eltelt idő alatti tőketörlesztés még elhanyagolható.
Van egy olyan sejtésem, hogy ezek a valóban felelősen gondolkodó hitelfelvevők egy kalap alá vannak sorolva a válság előtti időszak hitelfelvevőivel, holott ők fizetik azokat a buktákat is. Ez pedig nem szerencsés.

A megnövekedett törlesztő jelentős része pedig nem az árfolyamgyengülésből származik, hanem az egyoldalú kamatemelésből, amire kizárólag a válság beköszönte után volt példa. Nem hinném, hogy ez a dolog a hitelfelvevők felelőtlensége, ne mossuk össze a mindenáron nyereséget hajhászó magyar bankrendszer mohóságával.
Mellesleg nem csupán állásukat vesztett emberek vannak ilyen helyzetben, vannak olyanok is, ( a közvetlen környezetemben is több ilyenről tudok) akiknek egyik pillanatról a másikra vágták meg akár 40%-kal is a jövedelmüket (mi is közéjük tartozunk, azzal együtt, hogy jelen pillanatban nem okoz gondot a törlesztőfizetés). Összességében ez már, úgy érzem, nem a kalkulálható kockázat kategória, a mi esetünkben egyszerre jelentett ugyanis - 40% keresetcsökkenést és 35-40% törlesztőnövekedést a válság beköszönte. Ismétlem: egyik pillanatról a másikra. Ha valaki nem hagyott rá ennyit, mint mi, a kalkulálható kockázat felett is messze többet ráhagyva, az már bajban van. És mégsem nevezném felelőtlennek. Pedig én fizetem meg annak az árát, hogy bajban van. Másfél-két éve. Nem az, aki forinthiteles, felelőtlent kiált, és fennen ágál ellene.

mig8 (törölt) 2010.06.13. 20:09:18

Amikor a forint elkezdett erősödni, mindenki boldog volt és azt hitte, hogy elindultunk fölfelé és már csak jobb lesz. Ezt hitte mindenki, ezt sugallta a kormány - ezért mertek az egyre olcsóbb svájci frankban eladósodni. És ez egy ideig így is maradt.

Aztán, hogy a turpisságok kiderültek és szépen ment lefelé a forint, elkezdtek emelkedni a részletek...

Ahogy egy ismerősöm mondta: eladósodni akkor ÉRDEMES, ha tudjuk, hogy a gazdaság elindult fölfelé (és így egyre olcsóbb lesz az a valuta, amelyben eladósodtunk). Persze ekkor sem muszáj eladósodni, de ha már hitelre van szükségünk, akkor inkább csak így szabad.

vassmiklos 2010.06.13. 20:09:19

Kedves blogger!

Ezt írod:
"A kormány és a jegybank igyekezhetnének fenntartani a forint stabilitását, tekintettel arra, hogy az exportorientált növekedés a forint leértékelésével nem nagyon jöhet szóba."

Az exportnak mindig pont a leértékelt (gyenge) hazai valuta (ez esetben forint) tesz jót. Mire gondoltál itt?

Sztifler · http://socialeconomy.blog.hu 2010.06.13. 20:11:19

@vassmiklos: azt gondoltam, hogy próbálták fenntartani a forint stabilitását, :) hogy ne szálljanak el a törlesztők.

az exportorientált növekedés éppen ezért nem jöhet szóba, mert ahhoz gyengülő forint volna szükséges.

Sztifler · http://socialeconomy.blog.hu 2010.06.13. 20:14:45

@Sztifler: egyébként, jó példa most erre a jelenlegi állapot. felpörgetné a gazdaságot, ha gyengülne a forint, ugyanis jelentősen és stabilan X > IM.

...de nem lehet gyengíteni, a hitelek miatt [ezért kell törekedni a jelenlegi árfolyam megőrzésére].
süti beállítások módosítása