Firka a gazdasági elképzeléseimről

Közgazdaságtan mindenkinek, és nem mindig a mainstream fajtából. Akinek véleménye van, és szeretné, hogy megvitassuk, a "nemzetgazdasag @ gmail . com" címre küldhet levelet. Fontosnak találom, hogy visszataláljunk a társadalomtudományokhoz, mert a közgáz ennek a fának egy ága. Az egyének viselkedése befolyásol mindent.

Osztás

Share |

Friss topikok

  • Sztifler: @Sztifler: egyébként, jó példa most erre a jelenlegi állapot. felpörgetné a gazdaságot, ha gyengül... (2010.06.13. 20:14) Mentsük meg a devizahiteleseket? Vagy a gazdaságot?
  • CICMÓK: Remek összefoglalás. Remélem olyanok is olvassák akik tanulhatnak belőle. Várom a folytatást. (2010.05.16. 10:40) Olajcégek (2)
  • Sztifler: www.portfolio.hu/cikkek.tdp?h=2&k=4&i=133096 (2010.05.14. 10:44) Ments meg minket, "euró"!
  • mig8 (törölt): @NRG8: A benzin árának csökkentése nem okoz feltétlenül pazarlást. Mert hogyan is pazarolhatnál... (2010.05.05. 00:25) Gáz van a benzinpiacon - Vélemény
  • Sztifler: Köszönjük az írást! Nekem nagyon tetszett, és sok dolgot megtudtam belőle. (2010.04.28. 09:54) Olajcégek (1)

Linkblog

A mainstreammel párhuzamosan (vállalatok)

2010.02.09. 00:43 Sztifler

Nagy kérdés, hogy egy ország gazdasága mitől működik jól, vagy rosszul. A közgazdaságtudomány nem tegnap alakult ki, úgyhogy illene egyes alapvető kérdésekben egyezségre jutni a közgazdászok között.

A magyar gazdaság nem működik tökéletesen, ebben talán mindenki egyetért. Végül is, 20 éve váltottunk gazdasági modellt, ami nem nagy idő, miért is várhatnánk el, hogy olyan életszínvonalon éljünk, mint a nyugati országok lakói?

Ebben a rövid posztban csak egy témával fogok foglalkozni, mégpedig a magyar vállalatok és vállalkozók nehézségeivel, a versenyképességükkel és egy kis nemzetközi kitekintést is teszek. Remélem, hogy közérthető, de mégis színvonalas írás születik.

A mai Magyarországon egy vállalatnak számos nehézséggel kell megküzdenie, ami végső soron a (legális) foglalkozatás alacsony szintjét vonja maga után, ezzel behatárolva az állam lehetőségeit is. A privátszféra relatív kevés egyént foglalkoztat az aktív munkavállalók közül, akkor az állam adóbevétel hiányában (pontosan a magas közterheknek köszönhetően) nem képes ösztönözni-támogatni a vállalatokat.

Az egyik uralkodó nézet szerint a vállalatokat nem is kell támogatni, hanem alacsony közteherviselést kell létrehozni, ezzel versenyképessé tenni őket és nagyobb foglalkoztatást elérni. Ám véleményem szerint ez a jelenlegi rendszerben Magyarországon nem megvalósítható, illetve párhuzamos intézkedésekre van szükség. Az első akadály, hogy hiába lesznek alacsonyabbak az adóterhek (a környező országok terheihez közelítve), a magyar vállalatok nem tudnak versenyezni a TNCkkel, mert nem rendelkeznek elegendő tőkével, a gyártási technológia sem olyan korszerű, és az optimális üzemméret eléréséhez pedig megint csak tőkére lenne szükség.

A párhuzamos intézkedés, amire szükség lenne, az alacsony kamatláb és a kiszámíthatóság lenne. A kamatlábat a fiskális és monetáris politika csak mérsékelten tudja „terelgetni”, alapvetően az országgal szembeni bizalom igen fontos lenne, amit egy export- és külső konjunktúra-érzékeny ország szempontjából szinte megoldhatatlan hosszútávon folyamatosan fenntartani.

A növekedést tehát nem építhetjük az exportra, vagyis igen kockázatos, mert ha újabb válság alakul ki (egyesek W-alakú válságnak mondják), vagy stagnálás lesz, akkor ez nem jelent megoldást. A forint leértékelése megoldást jelentene erre a kérdésre, de a devizahiteleseket még borzasztóbb helyzetbe sodorná, és fizetőképtelenné tenné. Ennek a fegyvernek is két éle van.

A legamorfabb helyzet, hogy az állam a TNC-ket szubvencionálja, hogy itt telepedjenek le, foglalkoztassák az embereket ahelyett, hogy a magyar vállalatokat, agráripart és a versenyképes ágazatokat támogatná.

Mindenki számára világos, de azért leírom, hogy: nem a nyereségadó magas, hanem az 1 foglalkoztatott után fizetendő járulékok. Ezek csökkentése talán részben megoldást jelenthet a foglalkoztatás kérdésére, ugyanakkor az államnak valahonnan ceteris paribus el kéne vennie, mert nem egyik napról a másikra nő meg a foglalkoztatás.

Egy biztos, a magyar vállalatoknak és a magyar embereknek tudomásul kell venniük, hogy egy nemzetközi versenyben kell megállniuk a helyüket, de ha az állam ehhez nem partner, akkor igen nehéz időszak elé nézünk. Az állam nehéz helyzetét azonban látnunk kell: úgy kell versenyképessé tenni az országot, hogy a társadalom ne szenvedjen el nagy veszteséget. Ezt megoldani pedig „művészet”.

 

Szólj hozzá!

Címkék: állam kamatláb vállalatok portfolioblogger magyar vállalatok szubvenció multinacionális vállalat

A bejegyzés trackback címe:

https://socialeconomy.blog.hu/api/trackback/id/tr941741035

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása