Firka a gazdasági elképzeléseimről
https://socialeconomy.blog.hu/atom
blfr4@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://socialeconomy.blog.hu/2010/06/07/mentsuk_meg_a_devizahiteleseket_vagy_a_gazdasagot
Mentsük meg a devizahiteleseket? Vagy a gazdaságot?
2010-06-07T22:32:00+02:00
2010-06-07T22:32:00+02:00
Sztifler
https://blog.hu/user/264757
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Már megint a devizahitelesekkel foglalkozunk ahelyett, hogy fenntartható pályára állítsuk az árfolyamot és a gazdaságot. A gazdaságot nem helyi érzéstelenítésen alapuló döntésekkel kell helyrebillenteni, ennek alapján fel sem szabadna merülni olyan ötleteknek, amik a kockázatok áthelyezésével próbálnak manipulálni.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Be kell látni azt is, hogy a spekuláció és a nem fundamentális elemzések alapvetően negatívan befolyásolják a gazdaság teljesítményét és pluszköltséget okoznak. A forint elleni spekuláció például intervencióra kényszeríti a jegybankot, ha fenn akarja tartani az árfolyam stabilitását. A nem fundamentumokon alapuló gazdasági tevékenységek pedig olyan árfolyamokat eredményeznek a tőzsdéken, melyek nem tükrözik az adott vállalat teljesítményét<i style="mso-bidi-font-style: normal">. Így alakulhattak ki bankválság idején szárnyaló bankpapírok.</i> Továbbá, a spekuláció hatására (ahogy a papírok is) a fizetőeszköz jobban leértékelődhet, mint indokolt lenne.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A feladat tehát nem az, hogy a devizahiteleseket megmentsük, forintosítsuk a hiteleiket, hanem az, hogy stabil árfolyamot biztosítsunk számukra. Az intervenciós sáv megszűntetése olyan hiba volt, ami a mai napig kísért bennünket. A forint folyamatos (2008-as) erősödése az euróval szemben egyértelműen spekulatív árfolyamot eredményezett, mert semmilyen tényező nem indokolta, hogy a magyar gazdaság teljesítményét felülsúlyozzuk az euró országainak teljesítményéhez képest. A magas jegybanki kamatszint megásta a forint sírját, és a 2009-es gyengülési hullám beverte a koporsószeget. Már a válság kirobbanása előtt magas jegybanki alapkamatot tovább kellett növelni az államcsőd kockázatának megnövekedése miatt, így hatalmas kamatprémiumra kényszerültünk, mely beszűkítette az árfolyam védelmére irányuló lehetőségeket.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">További kamatemelés stabilizálhatta volna az árfolyamot, de ez többek között a forinthitelezés teljes befagyását jelenthette volna, és további adósságnövekedést. Azóta eltelt egy kis idő (részletek a 2. pontban). Mik a lehetőségek?</font></p><p class="MsoListParagraph" style="text-align: justify; text-indent: -18pt; margin: 0cm 0cm 10pt 36pt; mso-list: l0 level1 lfo1"><font color="#000000"><span style="mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: Calibri"><span style="mso-list: Ignore"><font size="3" face="Calibri">1.</font><span style="font: 7pt "Times New Roman""> </span></span></span><font size="3" face="Calibri">a devizahitelek forintosítása</font></font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Ha az állam átvállalja a felelősséget annak etikai problémái is vannak. Azzal azt mondja, hogy „csinálj csak baromságot, mi úgyis kihúzunk a bajból”. És etikátlan a forinthitelesekkel szemben, mert az ő hiteleiket ki segít megfizetni? Ugyanis azok, akik forinthitelt vettek fel racionálisan döntöttek, figyelembe vették az árfolyamkockázatot, míg a devizahitelesek „nem nagyon” foglalkoztak ezzel a kérdéssel, csak az olcsó hitellel. Az etikai okokon túl, komoly gazdasági fenyegetést is jelenthet a forintosítás. A beszűkült mozgástér újabb kényszerpályára állítja a gazdaságot, a leminősítési hullámok után pedig jöhet az újabb IMF hitel. Hiába lesz GDP növekedés vagy pozitív elsődleges egyenleg, ha ilyen nagy kockázat hárul az államra. Ha nem is lenne indokolt, spekuláció alakulhatna ki a forint és az államkötvények ellen.</font></p><p class="MsoListParagraph" style="text-align: justify; text-indent: -18pt; margin: 0cm 0cm 10pt 36pt; mso-list: l0 level1 lfo1"><font color="#000000"><span style="mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: Calibri"><span style="mso-list: Ignore"><font size="3" face="Calibri">2.</font><span style="font: 7pt "Times New Roman""> </span></span></span><font size="3" face="Calibri">a forint stabilitásának megőrzése</font></font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A kormány és a jegybank igyekezhetnének fenntartani a forint stabilitását, tekintettel arra, hogy az exportorientált növekedés a forint leértékelésével nem nagyon jöhet szóba. Ha mégis ezt az utat választanák, akkor a devizahitelesek törlesztői elszállnának, azt meg senki nem akarja. Kockázatot jelenthet, ha az EU gazdasága nem növekszik, a gazdasági élénkítők kifulladásával L alakú növekedési pálya alakul ki, és további expanzióra nincs lehetőség, mert a költségvetési hiányok így is ijesztően magasak. A befektetők ebben az esetben minden bizonnyal kivonnák a tőkéjüket a kockázatosnak ítélt régiókból. Ez a forgatókönyv nem valószínű, de azt látni kell, hogy a forint stabilitása nem csak tőlünk függ, azt külső tényezők is jelentősen befolyásolják.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Az előző kormány sikerrel stabilizálta a forint árfolyamát, és ha nem emelkedett volna tovább a munkanélküliség, megoldódtak volna a devizahitelesek gondjai, azonban a válság hatására egyre többen veszítették el munkahelyeiket. Ennek alapján nem csak a forint árfolyamának stabilitására van szükség, hanem a munkanélküliség növekedésének megállításra.</font></p><p class="MsoListParagraph" style="text-align: justify; text-indent: -18pt; margin: 0cm 0cm 10pt 36pt; mso-list: l0 level1 lfo1"><font color="#000000"><span style="mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: Calibri"><span style="mso-list: Ignore"><font size="3" face="Calibri">3.</font><span style="font: 7pt "Times New Roman""> </span></span></span><font size="3" face="Calibri">az intervenciós sáv hatalma</font></font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Ezzel az eszközzel fenntartható lenne a fizetőeszköz stabilitása, illetve az árfolyam volatilitása keretek közé szorítható. Ennek eredményeképpen a spekuláció pénzpiacra gyakorolt hatása alacsony lenne. Az intervenciós sáv eltörlése óta a forint benézett az eltörölt alsó sávhatár alá, 2008-ban ott is nyaralt, és megközelítette a felsőt is. A forint egy éven belül megjárta a 230-as és a 310-es szinteket is az euróval szembe (2008 jún. – 2009 ápr.). S ha jól emlékszem éves csúcsról és mélypontról is hallhattunk az elmúlt pár hétben.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A sáv meghatározásakor viszonylag erős árfolyamra van szükség, de mindenképpen erősebre, mint a jelenlegi, hogy a külföld felé fennálló adósság fizetése fenntartható pályán maradjon minden piaci szereplő számára. Így még a sáv meghatározása előtt intervencióra lenne szükség. Azonban figyelni kell az export fenntarthatóságára is (ezért nem szabad „túl erős” árfolyamot meghatározni), hogy a NX mindenképpen pozitív előjellel álljon.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A sávot viszonylag szűkre kell szabni, hogy nagy ingadozás ne valósulhasson meg, ezzel kikerülve a jelentős spekulációt. Noha a jelenlegi árfolyam vélhető spekulatív árfolyamnak, mely nem tükrözi a gazdaság valós helyzetét, még mindig jobb, mint egy európai csődhullám (PIIGS) esetén elszálló forint. (Nem beszélve arról, hogy a fejlett európai országok megszorító intézkedései recesszióba, stagnálás-közeli állapotba lökhetik a gazdaságokat, mert a befektetők hiányfigyelésének való megfelelés a növekedés ellen hat, ceteris paribus.) - A sáv garantálja a devizahitelek törleszthetőségét „rossz” gazdasági folyamatok mellett is.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Egyelőre nincs nagy baj…</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A jegybanki alapkamat minél alacsonyabb szinten tartásával felkészülhetünk arra, ha be kell avatkozni a kedvezőtlen piaci folyamatokba. Egy gyenge, törékeny és kis gazdaságnak, ami a külföldi konjunktúrára van utalva (jelenleg jobban, mint szükséges lenne) nincs más lehetősége a stabil fizetőeszköz fenntartására, mint egy intervenciós sáv.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A befektetők minden bizonnyal nem örülnének és öntenék be a pénzt az országba az ilyen „nem piacbarát” intézkedésre. A kormány és a központi bank együttműködése mellett egy „színfalak mögött megállapodott” piszkos lebegtetés is lehetséges perspektíva volna.</font></p><p style="text-align: justify"><span style="line-height: 115%; font-family: "Calibri","sans-serif"; font-size: 11pt; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-bidi-font-family: 'Times New Roman'; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA"><font color="#000000">Ez azonban nem jelent gyógyírt minden bajra, de talán megfontolandó a lehetőség.</font></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F06%2F07%2Fmentsuk_meg_a_devizahiteleseket_vagy_a_gazdasagot%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F06%2F07%2Fmentsuk_meg_a_devizahiteleseket_vagy_a_gazdasagot%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F06%2F07%2Fmentsuk_meg_a_devizahiteleseket_vagy_a_gazdasagot%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mentsük meg a devizahiteleseket? Vagy a gazdaságot?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://socialeconomy.blog.hu/2010/06/07/mentsuk_meg_a_devizahiteleseket_vagy_a_gazdasagot#comments"><img class="item_ctp" src="https://socialeconomy.blog.hu/rss/image/post/id/2064358" border="0" /></a><br /></p>
magyarország
árfolyam
gazdaságpolitika
államháztartási_hiány
államadósság
devizahitel
alapkamat
gazdasági_növekedés
portfolioblogger
intervenciós_sáv
árfolyam_volatilitása
0
Firka a gazdasági elképzeléseimről
https://socialeconomy.blog.hu
https://socialeconomy.blog.hu/2010/05/14/olajcegek_2
Olajcégek (2)
2010-05-14T10:45:54+02:00
2010-05-14T10:45:54+02:00
Sztifler
https://blog.hu/user/264757
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><b style="mso-bidi-font-weight: normal"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000">A következő poszt, Minditől:</font></font></span></b></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><font color="#000000" size="3" face="Times New Roman"> </font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000">Ha a blokk vásárlása körüli hercehurcán túl vagyunk, és eldöntöttük, hogy megvesszük az adott blokkot, akkor azért már tudni fogunk pár dolgot az illető blokkról és az alatta remélt szénhidrogén-vagyonról. Azonban e döntés megszületésétől addig a pontig, amíg birtokon belülre kerülünk, el fog telni némi idő.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3"> </font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000">Először is le kell ülni tárgyalni az előző tulajdonossal arról, hogy ő milyen feltételekkel birtokolta a blokkot, azaz mi volt az ő koncessziós szerződésében. (Ha közvetlenül az államtól vesszük meg a blokkot, akkor meg arról, hogy mi legyen benne.) Ezután pedig az illetékes hatósággal arról, hogy mi ezt a szerződést milyen módosításokkal tudjuk vállalni. Nem lesz kis menet, mert senki nem szeret rosszul járni.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3"> </font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000">Na és itt lesz fontos az, hogy milyen blokkot is szeretnénk megvenni. Ha közvetlenül az államtól (régiótól) vesszük meg és mi lennénk a terület első tulajdonosai, akkor jó eséllyel még „szűz” területről van szó. Ha már valaki birtokolta, akkor nagyon óvatosnak kell lenni, hisz számos oka lehet annak, amiért meg akar válni tőle. A jobbik eset az, ha a mező fejlesztésére nincs elegendő pénze.<span style="mso-spacerun: yes"> </span>(De a sikertelen kutatások eredményeit nem fogja senki sem önmagától elárulni.) Ha például egy nagy potenciálú területen akarnak egy „szűz” blokkot eladni, akkor könnyen lehet, hogy csak az utolsó – eredetileg értéktelenebbnek gondolt – földterületeket akarják eladni, ami könnyen lehet, hogy csak nagyon kevés szénhidrogént tartalmaz – nem véletlenül volt értéktelenebbnek tartva. És végül érdemes megemlékezni arról az esetről, ha már többé-kevésbé letermelt mezőről van szó. Hisz ekkor jó eséllyel mi leszünk az utolsó tulajdonosai, tehát a számokat, amiket mutatnak nekünk, némi szkepszissel kell fogadni. Azt sem árt tudni, hogy mi az, amit nem akarnak belőle eladni. A legnagyobb segítségünkre ilyenkor az előző évek termelési mutatói lehetnek, abból lehet talán a legjobban megbecsülni azt, hogy mi van még odalenn.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3"> </font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000">Nos tehát, miközben zajlanak a tárgyalások, rendszerezzük, hogy mi az, amit tudunk a blokkunkról! Vannak a geológiai és geofizikai ismereteink, amelyek már előzetesen értelmezve voltak. Így már tudunk becsülni egy készletnagyságot, ebből pedig egy időtávot, amíg a mezőt fejteni fogjuk. Ha nincs semmi infrastruktúra, vagy csak minimális van, akkor jól becsülhető az az időtáv és pénz, amíg a szükséges fejlesztéseket kivitelezzük. Nem árt ezeket többször is átismételni, mivel a tárgyalások bármelyik fordulójában előjöhet olyan új plusz információ, amely érdemben befolyásolja ezeket a becsléseket. És akkor az egész becslési számítási folyamatot át kell számolnunk. Ezen kívül fogjuk tudni, hogy milyen szállítókapacitást kell kiépítenünk ahhoz, hogy értékesíthessük a szénhidrogénünket. Persze csak nagyságrendileg, hisz amíg nem tudjuk a bázisunk pontos helyét, becslésnél többre nem vállalkozhatunk. Ami viszont fontos, hogy az adott blokk esetében ki veszi meg és mennyiért a kitermelt vagyont (piaci ár!). Szóval nincs új a nap alatt, a becsléseinket pontosítjuk egészen addig, amíg nem kerültünk birtokon belülre. Mondjuk majd utána is, de az már egy másik minőség.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3"> </font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000">Aztán vannak még olyan további ismeretek, amelyek bár nem tartoznak szorosan a blokkhoz, mégis fontosak a költségek becsléséhez. Ilyen az adott ország (régió) vonatkozó törvényi szabályozása, a munkaerő költsége, a területen jellemző időjárás, a politikai stabilitás (pl Irak), a közbiztonság, hogy mekkora veszteségekkel kell kalkulálnunk, hogy találunk-e alkalmas munkaerőt (van, ahol ezt nehéz összegereblyézni), hogy milyen kiépített úthálózat található a blokkon, stb. Tengeri blokkoknál számolni kell a fúrósziget megépítési idejével is. Ehhhez viszont tudni kell, hogy hol fog az üzemelni. Ugyan kutatni lehet hajóról is, de termelni nemigazán. A fúrósziget megépítéstől meg nem szabad sajnálni az időt, hisz a biztonság mindennél fontosabb. Biztos van, amit kihagytam, de most csak ennyi jut eszembe.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3"> </font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000">Nagyon sok részletkérdés nyerhet nagy fontosságot! Például mindenki úgy gondolkodik, hogy olyan határidőket vállal, amiket biztonsággal tud tartani. Nade mi van, ha ez mégsem sikerül? Az is elég kellemetlen, ha csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy a cég, aki elvállalja a geofizikai méréseket – mondjuk így –, nem dolgozik túl megbízhatóan. Vagy ha a fúrós cég csak lassan tud haladni, mert nem áll rendelkezésre a beépítendő anyag. A kekeckedő vámhatóság is sokat ronthat egy üzlet sikerén, ha feltartja a szükséges anyagok elvámoltatását. A munkaerő fegyelmezettségére is érdemes odafigyelni! Ha esténként síkrészegre isszák magukat, akkor a másnapi munkavégzés sem lesz 100%-os. Vagy épp ha a közelben lévő potenciális munkaerő nem elég képzett, akkor távolról kell azt beszerezni. Ugyanilyen fontos a biztonság. Egy üzemi baleset kivizsgálása sokszor akár hónapokra is leállíthatja a fejlesztéseket. Vagy épp a környezetvédelem. Ez nem csak pusztába kiáltott szó, hanem a cégek saját érdeke, hogy ne legyen környezetszennyezés, bár erre néha a valóság rácáfol.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3"> </font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000">Szóval tegyük fel, hogy minden elintéződött és birtokon belülre kerültünk. Egy lejáró blokknál ilyenkor gyakorlatilag rögtön meg lehet kezdeni a szükséges fejlesztéseket: az infrastruktúra átépítése / felújítása, a fúrások esetleges kitisztítása. És ezzel párhuzamosan folyhat a kutatómunka, amely gyakorlatilag addig folyik, amíg nincs kellő ismeretünk a mezőkről. A fejlesztések viszont fontosak, hisz beüzemelni a termelést nem egy nap, ellenben mi minél hamarabb bevételt szeretnénk. Ugyanez igaz a bizonyított készlettel rendelkező blokkokra is, csak ott a fejlesztés a kiépítésre irányul. Szűz blokk esetében pedig minél hamarabb el szokták kezdeni a kutatásokat. Általában a koncessziós szerződésben azt szokták rögzíteni, hogy a rendszeres termelés megindulásától vannak kötelezettségeink, de ne legyenek illúzióink: egy blokk mindig termel veszteséget. Persze sok társaság halasztja a kutatások megkezdését, ha az olaj világpiaci ára épp lefelé tart. Egyrészt a pénzzavar miatt, másrészt mert ha van találat, akkor onnantól kezdve sokkal jobban köti a kezét a szerződés, hisz teljesítenie kell. Ilyenkor meg ugye nem szerencsés, ha nincs pénz a szükséges fejlesztésekre és hitelt kell ezekre felvenni, ráadásul a kitermelt naftát csak nyomott áron tudja értékesíteni.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3"> </font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000">Fontos még megjegyezni, hogy egy rendes geofizikai kutatás kb egy évig tart és utána még pár hónap legalább az értelmezés. Ha van fúrásra érdemes hely, akkor általában az is el tud vinni egy évet. És következik a termelési logisztika kiépítése. Ezenközben jönnek először a lehatároló furások, amellyel a mező nagyságát próbálják bizonyítani. Minden egyes új vizsgálat után egy újabb értelmezés zajlik, amivel pontosítják a készletnagyságot, a termelési időtávot, stb. És emellett zajlanak a termelő kutak kiépítése, amelyek bizonyos távolságra sorakoznak egymástól. Ez számos paramétertől függ, amelyek közül a szénhidrogén viszkozitása és a nyomás az egyik legfontosabbak, mivel ebből tudjuk kiszámolni, hogy az adott kútba maximálisan milyen távolságról jöhet be a nafta. Ebből következik a termelő kutak optimális távolsága. Olaj esetében ez a távolság jóval kisebb, mint gáznál; gáz esetében – ha szerencsénk van – akár egy kút is elég.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3"> </font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000">Meg kell még emlékeznünk ezekről a lehatároló fúrásokról. Az első kutatófúrást oda telepítik, ahol a legvalószínűbb a szénhidrogén jelenléte és ez a csapda típusától függően egyben az a pont is, ahol a legtovább várható a termelés. Viszont a lehatároló fúrás nem ilyen helyre települ, hisz nem az a célja, hogy minél tovább termeljünk belőle, bár nyílván ez is fontos. Ezeknek a kutaknak, ha szénhidrogént találnak, akkor a termelésben, ha nem találnak, akkor esetleg a nyomásviszonyok biztosításában van szerepük.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3"> </font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000">No és akkor jön az egyik legfontosabb időpont: a termelés megindulása. De erről majd legközelebb.</font></font></span></p><p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F05%2F14%2Folajcegek_2%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F05%2F14%2Folajcegek_2%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F05%2F14%2Folajcegek_2%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Olajcégek (2)"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://socialeconomy.blog.hu/2010/05/14/olajcegek_2#comments"><img class="item_ctp" src="https://socialeconomy.blog.hu/rss/image/post/id/2002239" border="0" /></a><br /></p>
olaj
kitermelés
portfolioblogger
olajcégek
0
Firka a gazdasági elképzeléseimről
https://socialeconomy.blog.hu
https://socialeconomy.blog.hu/2010/05/05/ments_meg_minket_euro
Ments meg minket, "euró"!
2010-05-05T23:16:00+02:00
2010-05-05T23:16:00+02:00
Sztifler
https://blog.hu/user/264757
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Ebben a tévképzetben éltünk évekig, és azon ábrándoztunk, hogy majd megint valaki (vagy valami) más megoldja helyettünk a problémákat. Szerencsére annyira bénák voltunk, hogy még ezt sem sikerült összehozni. Ha sikerült volna, most nézhetnénk ki a fejünkből, hogy a megváltásnak hitt euró milyen bajba sodort volna minket.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A gazdaságpolitika egyik célja az volt, hogy vezessük be az eurót, szinte bármi áron. Ezzel önmagában nem is lett volna baj, ha nem olyan eszközöket alkalmazunk hozzá, mint az adóemelés, áfa emelés, különadó, ilyen-adó, olyan-adó, melyek porrá zúzzák a versenyképességet. Még a nominális konvergencia sem indult meg, az állam adóssága is növekedett, közben a GDP növekedési üteme is lelassult. […] Előző posztjaimban már eleget bántottam a magyar gazdaságot, így nem is folytatnám… </font><a href="http://socialeconomy.blog.hu/2010/03/27/tarthatatlan_a_koltsegvetes_megszoritas_mar_megint"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">[1]</font></a><font color="#000000" size="3" face="Calibri">, </font><a href="http://socialeconomy.blog.hu/2010/02/22/eurot_nekunk_is_vagy_megse_3_velemeny"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">[2]</font></a><font color="#000000" size="3" face="Calibri">, </font><a href="http://socialeconomy.blog.hu/2010/02/15/eurot_nekunk_is_vagy_megse_2_velemeny"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">[3]</font></a><font color="#000000" size="3" face="Calibri">.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Ha sikerült volna…</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Ha sikerült volna teljesíteni a kritériumokat, és bevettek volna az Elit-klubnak tekintett eurózónába, akkor bizonyára semmi dolgunk nem lett volna soha többet, és még a válságot is kinevethettük volna páholyból nézve. Némi gúnnyal, de valahogy így vélekedhetnek az euró szerelmesei.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A helyzet azonban az, hogy az eladósodott és alacsony jövedelmű országokban (ahol az IMF elég sűrűn látott vendég), nem biztos, hogy ez a helyzet (máshol se). Ha „folyamatosan” az IMF-nek kell hitelezni egy országot, akkor az azért van, mert az előző hitelt sem tudja kicsengetni, és államcsőd lenne. Így – Magyarország esetében - még nagyobb hitelállományt görgetgetünk magunk előtt, amit valahogyan vissza is kéne fizetni. Ez csak úgy fog menni, ha beindul a hosszú távú növekedés.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Az átalakuló gazdaságok (és az alacsony jövedelmű országok) termelékenysége igen alacsony, a jövedelemnövekedést a beáramló tőkétől várhatják, meg a hazai vállalatok növekedésétől. Ha korlátok közé szorítjuk a vállalatok növekedésének lehetőségeit, akkor ne várjuk, hogy menni fog a talicska.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A külföld pedig nem akkor fog megbízni bennünk, ha az államháztartási hiány 3,8% vagy 4,8% lesz, hanem akkor, ha látják a stabilitást, növekedést. Elég nagy ostobaság azt hinni, hogy rövidtávon kell törekedni a bizalomra, például azzal, hogy betartjuk a 3,8%-os hiányt, […] ezért hatalmas áldozatokat kellene hozni. Egy bugyuta példát hozva rá: ha eladom az ágyamat, akkor csökken az adósságom, de holnap nem lesz hol aludnom. (Magyarországnak már nem nagyon van mit eladnia, sok mindent privatizáltunk, és valahogy még így sem csökkent az adósságállomány, pech.) Ha meg „sokkal” kevesebb pénzt költünk, akkor kevesebb termékre lesz szükség, így a gyárakban kevesebb dolgozóra, akik nem fognak jövedelemmel rendelkezni, és újra csökken a fogyasztás.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Ja, hogy a befektetők mégis „jobb” kedvre derültek? és emiatt öntötték a pénz a gazdaságba. Tényleg. Olyan lufikat fújtak a tőzsdéken ismét, hogy „öröm” lesz nézni, ahogy kipukkannak. Már el is kezdődött a szivárgás…</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Egy kis tanulság</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Ha csatlakoztunk volna a zónához, egy viszonylag gyenge árfolyammal, ami a frankhiteleseknek nem esett volna olyan jól, akkor figyelhetnénk az EUR/CHF-et, és csak a körmünket rághatnánk, hogy ne legyen mozgás az árfolyamban. – De ez egy igen alacsony kockázat, mivel az EUR/CHF nem nagyon mozgolódik, illetve szűk tartományban. (Tudom, a gyenge árfolyam jó lett volna az exportnak. Biztos jó lett volna, ha magas hozzáadott értéket tudnánk hozzácsapni a termékekhez, mielőtt exportáljuk.)</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Ami már a nagyobb rizikó, hogy valószínűleg mi is PIGS-ek lennénk, mondjuk, nem tudom hova nyomnák be a H betűt, de bizonyára megoldanák. Aztán ijesztgetnének mindenféle államcsőddel, meg, hogy elmennek a befektetők, úgyhogy azonnal vágd vissza a kiadásokat. Kell ez nekünk?</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">És azon egyszerű oknál fogva, hogy nincs motorja a gazdaságnak, és a versenyképesség cseppet sem jellemző ránk félhetnénk is ezektől a mondatoktól.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Mit kéne tenni?</font></p><p class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: justify; text-indent: -18pt; margin: 0cm 0cm 0pt 36pt; mso-list: l0 level1 lfo1"><font color="#000000"><span style="mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: Calibri"><span style="mso-list: Ignore"><font size="3" face="Calibri">(1)</font><span style="font: 7pt "Times New Roman""> </span></span></span><font size="3" face="Calibri">A növekedésnek kell lenni a gazdaságpolitika elsődleges céljának.</font></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify; text-indent: -18pt; margin: 0cm 0cm 0pt 36pt; mso-list: l0 level1 lfo1"><font color="#000000"><span style="mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: Calibri"><span style="mso-list: Ignore"><font size="3" face="Calibri">(2)</font><span style="font: 7pt "Times New Roman""> </span></span></span><font size="3" face="Calibri">A gazdasági növekedést és a versenyképességet helyreállítani.</font></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify; text-indent: -18pt; margin: 0cm 0cm 0pt 36pt; mso-list: l0 level1 lfo1"><font color="#000000"><span style="mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: Calibri"><span style="mso-list: Ignore"><font size="3" face="Calibri">(3)</font><span style="font: 7pt "Times New Roman""> </span></span></span><font size="3" face="Calibri">Az intervenciós sávot visszaállítani, hogy a spekulációk ne érinthessék az országot.</font></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify; text-indent: -18pt; margin: 0cm 0cm 0pt 36pt; mso-list: l0 level1 lfo1"><font color="#000000"><span style="mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: Calibri"><span style="mso-list: Ignore"><font size="3" face="Calibri">(4)</font><span style="font: 7pt "Times New Roman""> </span></span></span><font size="3" face="Calibri">Az infláció alacsonyan tartása fontos, de nem mindenekfelett való. A gyors növekedés valamivel magasabb inflációhoz vezethet.</font></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify; text-indent: -18pt; margin: 0cm 0cm 0pt 36pt; mso-list: l0 level1 lfo1"><font color="#000000"><span style="mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: Calibri"><span style="mso-list: Ignore"><font size="3" face="Calibri">(5)</font><span style="font: 7pt "Times New Roman""> </span></span></span><font size="3" face="Calibri">Az újraelosztás hatékonyságának növelése</font></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify; text-indent: -18pt; margin: 0cm 0cm 0pt 36pt; mso-list: l0 level1 lfo1"><font color="#000000"><span style="mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: Calibri"><span style="mso-list: Ignore"><font size="3" face="Calibri">(6)</font><span style="font: 7pt "Times New Roman""> </span></span></span><font size="3" face="Calibri">Pazarlás megszűntetése (pl. alanyi családi pótlék megszűntetése, önkormányzatok racionalizálása)</font></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify; text-indent: -18pt; margin: 0cm 0cm 0pt 36pt; mso-list: l0 level1 lfo1"><font color="#000000"><span style="mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: Calibri"><span style="mso-list: Ignore"><font size="3" face="Calibri">(7)</font><span style="font: 7pt "Times New Roman""> </span></span></span><font size="3" face="Calibri">A gyermekvállalás ösztönzése (pl. családi adózás), a születésszám csökkenésének megállítása </font></font></p><p class="MsoListParagraphCxSpLast" style="text-align: justify; text-indent: -18pt; margin: 0cm 0cm 10pt 36pt; mso-list: l0 level1 lfo1"><font color="#000000"><span style="mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: Calibri"><span style="mso-list: Ignore"><font size="3" face="Calibri">(8)</font><span style="font: 7pt "Times New Roman""> </span></span></span><font size="3" face="Calibri">Világos makro-pálya, költségvetés több évre előre</font></font></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F05%2F05%2Fments_meg_minket_euro%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F05%2F05%2Fments_meg_minket_euro%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F05%2F05%2Fments_meg_minket_euro%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ments meg minket, "euró"!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://socialeconomy.blog.hu/2010/05/05/ments_meg_minket_euro#comments"><img class="item_ctp" src="https://socialeconomy.blog.hu/rss/image/post/id/1977877" border="0" /></a><br /></p>
eu
euró
gazdaságpolitika
imf
pigs
államháztartási_hiány
államadósság
versenyképesség
eurózóna
gazdasági_növekedés
államcsőd
portfolioblogger
euró_bevezetése
fiskális_poltika
piigs
0
Firka a gazdasági elképzeléseimről
https://socialeconomy.blog.hu
https://socialeconomy.blog.hu/2010/04/28/olajcegek_1
Olajcégek (1)
2010-04-28T09:54:06+02:00
2010-04-28T09:54:06+02:00
Sztifler
https://blog.hu/user/264757
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000">A poszt „papírra” vetője: Mindi</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3"> </font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000">„Ha kőolajat, vagy földgázt – összefoglalóan szénhidrogént – szeretnénk kitermelni, akkor először egy blokkra van szükségünk, ahol ezt meg tudjuk tenni. Az első kihívásunk tehát az, hogy vegyünk egy ilyet. Ez nem egyszerű, mert nagyon sok mindent kell mérlegelni. Mindezzel együtt a szénhidrogén-mezők adásvételi piaca igen élénk üzletág a nagyvilágban. Tehát először lássuk ezt!</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3"> </font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000">Egy blokk értékét alapvetően az szabja meg, hogy a rajta található mező / mezők kitermelhető készlete mennyire bizonyított és még mennyi van benne / bennük. A blokk különben egy mesterségesen kijelölt terület, aminek gyakorlatilag nincs túl sok köze ahhoz, hogy hol van mező a terület alatt. Lényegében ott vannak a határai, ahol az illetékes hatóságok meghúzták. De persze azért ez se teljesen így van, de erről majd később.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3"> </font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000">A legkezdetlegesebb esetben nincs semmilyen információk a blokkról közvetlenül. Ilyenkor arra támaszkodunk, amit ismerünk. Információk lehetnek bizonyos geológiai megfontolások, a régió – amelyben a blokk van – szénhidrogén-potenciálja, vagy hogy hol van a közelben – lehetőleg minél közelebb – bizonyított készlettel rendelkező mező. Ezek az információk alapvetően statisztikai jellegűek és nem kell hozzá mást csinálni, mint szakmai lapokat, sajtóanyagokat olvasni. Persze ilyenből számos van, ezért rendkívül időigényes feladat lenne. Nem is csinálja egyetlen olajcég se. Ellenben vannak cégek, amelyek kifejezetten az ilyen információk összegyűjtésével foglalkoznak és ezeket feldolgozzák, majd értékesítik. Nem olcsók, de az így nyerhető pluszinformáció értéke egy blokk árához és kockázataihoz képest eltörpül. Mert ugye az a legnagyobb veszteség, ha veszünk egy blokkot és ott nem találunk semmit.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3"> </font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000">De visszatérve a blokkra, az olyan blokk, amelyben nincsenek bizonyított készletek és még megkutatva sincs, annak az ára általában nem túl magas. Egy fokkal jobb, ha már van némi megkutatottság, azaz geofizikai módszerekkel vizsgálták, esetleg van rajta pár kutatófúrás. Ekkor a kutatási anyagot, vagy annak egy részét megkapják vizsgálatra az olajcégek, hogy megvizsgálják azt. Ennek alapján pedig eldöntik, hogy érdemes-e rajta tovább kutatni. Hogy a helyzet bonyolultabb legyen, létezik olyan is, hogy egy cég megvesz egy ilyen mezőt, de nem csinál rajta semmit, hanem tovább akarja azt értékesíteni. Nehéz ügy.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3"> </font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000">Még drágábbak azok a mezők, ahol már létesült egy fúrás, amelyben kimutatták a szénhidrogént, azaz bizonyítást nyert a mező „mező” volta. Gyakorlatilag egy blokk értéke ekkor általában megugrik a tulajdonos cégek részvényeinek értékével együtt. De még ekkor se biztos, hogy az adott tulajdonos ott ténylegesen kitermelést is fog végezni! Lehet, hogy továbbadja és lefölözi a bizonyítottságból adódó pénztöbbletet. Esetleg nekilát a kitermelésnek és csak a kitermelési periódus végén értékesíti a blokkját. Ebben az esetben már nem nagyon kell kutatni, viszont a technológiai fejlesztésekbe kell komolyabban befektetni ahhoz, hogy a még meglévő készleteket minél nagyobb hatékonysággal ki lehessen termelni.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3"> </font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000">Akárhogy is van és akármilyen állapotban van is a mező, ha döntöttünk arról, hogy egy blokkot megveszünk, akkor az illetékes állammal kell kötnünk egy koncessziós szerződést, aminek az a lényege, hogy egyik oldalról mi vállalunk bizonyos határidőig bizonyos nagyságú szénhidrogén készlet kitermelését, a másik oldalról pedig részletezi, hogy az adott állam mit vár el tőlünk. Persze ez így eléggé sarkított, de a lényeg az, hogy egy blokk sincs ingyen. Van neki egyfelől egy ára – ami lehet, hogy csak szimbolikus –, amelyet az előző tulajdonosnak fizetünk, és vannak neki tulajdonlási feltételei, amiket mindig az adott ország felé kell teljesítenünk.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3"> </font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000">Most akkor lássuk röviden, hogy mik lehetnek azok a szempontok, amelyeket mérlegelnünk kell a vásárlás melletti döntés meghozatala előtt! Egyrészt van a piaci ár, amin értékesíteni tudjuk a kitermelt szénhidrogént. A legrosszabb eset, ha csak egy potenciális felvásárlónk van. De ilyen van, elég csak Oroszországra gondolni. Másrészt van a koncessziós szerződés feltételei. Vagy bizonyos százalékot kér az állam a nyereségünkből, vagy a kitermelt szénhidrogén bizonyos hányadát kéri. Esetleg további beruházásokat kér viszonzásképp. Ez változó, de a lényeg az, hogy ennek a költségeit jól lehet becsülni. Harmadrészt vannak a kockázatok, amelyek megítélése korántsem egyszerű. Mekkora lehet a kitermelhető készlet? Mennyit kell még beruházni ahhoz, hogy termelhessünk? Mekkora nyereség érhető el? És még egy csomó nehezen megválaszolható kérdés.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3"> </font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000">És végül fontos még az időtáv. Egy jól megkutatott mezőről gyakorlatilag egy éven belül megindulhat a kitermelés, csak persze az ilyen mezőt ritkán értékesítik, de akkor is borsos áron. Egy kevéssé megkutatott mezőn ellenben kutatni kell, értelmezni az eredményeket, fúrni és ha megvan az olaj, akkor telepíteni a kitermeléshez szükséges logisztikai egységeket. Ez így egyben a legjobb esetben is minimum öt év, de inkább több. A lényeg, hogy nekünk a nyereségbecsléshez – ha most vesszük meg a blokkot – az öt év múlva várható árakat kell megbecsülni! Ez se kis feladat.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3"> </font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 0pt"><span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000">Hogy a „vegyük, vagy ne vegyük meg a blokkot” kérdéskör mennyire összetett, talán e rövid írás is meg tudja világítani. De ez még mindig csak a felszín, az ördög pedig a részletekben lakozik. Én viszont már eddig is sokat beszéltem, a többit majd inkább máskor.”</font></font></span></p><p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F04%2F28%2Folajcegek_1%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F04%2F28%2Folajcegek_1%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F04%2F28%2Folajcegek_1%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Olajcégek (1)"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://socialeconomy.blog.hu/2010/04/28/olajcegek_1#comments"><img class="item_ctp" src="https://socialeconomy.blog.hu/rss/image/post/id/1958436" border="0" /></a><br /></p>
kutatás
olaj
kőolaj
földgáz
árképzés
kitermelés
blokkok
portfolioblogger
olajcégek
kitermelés_szempontjai
mezők_és_fúrás
0
Firka a gazdasági elképzeléseimről
https://socialeconomy.blog.hu
https://socialeconomy.blog.hu/2010/04/14/gaz_van_a_benzinpiacon_velemeny
Gáz van a benzinpiacon - Vélemény
2010-04-14T23:09:00+02:00
2010-04-14T23:09:00+02:00
Sztifler
https://blog.hu/user/264757
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; font-size: 12pt"><font color="#000000"><font face="Calibri">A benzin egy olyan szűkös erőforrás, melyet a vállalat a termelés során felhasznál, és nem nagyon tudja nélkülözni.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; font-size: 12pt"><font color="#000000"><font face="Calibri">Láthatjuk, hogy a kőolaj (benzin) árának változása egyértelműen az összes termék árát befolyásolja. […] Ha csak a termékek nem tanulnak meg teleportálni a boltok polcára.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; font-size: 12pt"><font color="#000000"><font face="Calibri">Én azt gondolnám, hogy ennek tudatában a benzin árát egy „minimumszinten” kellene tartani, […] még akkor is, ha káros anyagokat bocsájt ki, szennyezi a környezetet, meg nem is szeretjük a szmogot. (Erre egyébként megoldás lehet a magánszemélyek gépjármű használatának korlátozása.)</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; font-size: 12pt"><font color="#000000"><font face="Calibri">Értem én, hogy fenntartható fejlődés van, és a benzin meg félelmetes, <strike>és lyukat vág az ózonrétegbe,</strike> szennyezi a környezetet, de talán valamivel fontosabb szempontnak kéne lenni annak, hogy a benzin megadóztatása nem csak magának az erőforrásnak az árát drágítja meg, hanem ezzel összefüggésben az egész termelés folyamatát, és inflációt gerjeszt, nem gyengén.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; font-size: 12pt"><font color="#000000"><font face="Calibri">A fejlett országoknak ez nem jelent különösebb gondot, a GDP/fő mutatószámuk elég jól áll ahhoz, hogy ilyeneket bevállaljanak, de valószínűleg a magyar KKV szektor (és a többi közepesen fejlett ország vállalatai) nem kifejezetten örül például a jövedéki adónak, főleg annak nem, hogy előszeretettel emelgetik.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; font-size: 12pt"><font color="#000000"><font face="Calibri">Mivel a búza nem tudja learatni magát, és nem tudja magát elvinni a pékhez, onnan meg a boltokba, így ezt a folyamatot autók, kamionok végzik, amik benzinnel mennek. </font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; font-size: 12pt"><font color="#000000"><font face="Calibri">A kőolaj árát véleményem szerint így is elég sok tényező mozgatja, és ki vagyunk téve a piaci hangulatnak, meg az árfolyam ingadozásának, nem kéne még nekünk is egy jó nagy lapáttal rátenni. Így apró kőolaj áringadozás is jelentősebb árváltozást eredményezhet az erőforrás piacán, és nem a megdrágult hordó miatt, hanem az adónak köszönhetően.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; font-size: 12pt"><font color="#000000"><font face="Calibri">Az adóknak meg van egy olyan furcsa hatása, hogy az emelés inflációt gerjeszt, a csökkentést meg általában lenyeli a piac, vagy eltolja a következő áremelést.</font></font></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F04%2F14%2Fgaz_van_a_benzinpiacon_velemeny%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F04%2F14%2Fgaz_van_a_benzinpiacon_velemeny%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F04%2F14%2Fgaz_van_a_benzinpiacon_velemeny%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Gáz van a benzinpiacon - Vélemény"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://socialeconomy.blog.hu/2010/04/14/gaz_van_a_benzinpiacon_velemeny#comments"><img class="item_ctp" src="https://socialeconomy.blog.hu/rss/image/post/id/1922220" border="0" /></a><br /></p>
adó
kőolaj
benzin
jövedéki_adó
portfolioblogger
benzin_ár
árfolyam_változása
0
Firka a gazdasági elképzeléseimről
https://socialeconomy.blog.hu
https://socialeconomy.blog.hu/2010/04/02/mennyire_inferior_a_mcdonald_s
Mennyire inferior a McDonald's?
2010-04-02T16:31:44+02:00
2010-04-02T16:31:44+02:00
Sztifler
https://blog.hu/user/264757
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Azok a jószágok tekinthetők inferiornak, melyek fogyasztása csökken a jövedelem növekedés hatására, és fordítva: nő a fogyasztás, ha csökken a jövedelem. Ennek a feltételnek teljesen megfelel a BigMac, de a másik nem olyan szigorú feltétellel nem értek egyet.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A közgazdászok azt mondják, hogy azok a termékek minősülnek inferiornak, melyek „olcsóak” és „alacsony minőségűek”. Éppen azért csökken a fogyasztásuk, ha nő a jövedelem, mert nem a silány minőségből akarnak többet fogyasztani az egyének, hanem a jobb minőségű termékből.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Ugyan a közgazdászok nem mondhatják meg, hogy milyen legyen az egyének preferenciája, de a fogyasztói racionalitásnak némiképp ellent mondd, hogy válság idején többet vásárolunk a „drága” McDonalds-os termékekből. Könnyen belátható, hogy egy rántott szelet sült burgonyával is kevesebbe kerül (ha otthon készítjük el mindenképp), mint egy Mekis menü.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Az elmélettel az a legnagyobb baj, mint általában az összessel, hogy csak egy szempontot néz, és annak alapján von le következtetéseket, pedig nem is biztos, hogy az a szempont a legfontosabb.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A válságból azért nem lehet levonni „értelmes” következtetéseket, mert nem csak egy tényező változik, vagyis nem csak az egyének jövedelme. Ha csak az egyének jövedelme változik, például csökken, akkor nem fognak többször gyorsétterembe járni, mert tudják, hogy sokkal drágább, mintha főznének.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A válság hatása az is, hogy az egyéneknek többet kell dolgozni, ha ugyanazt a jövedelmet meg szeretnék szerezni, mint azelőtt, vagyis tartani kívánják az életszínvonalat. Ez pedig kétségtelen, mert még hitelfelvétel árán is meg akarják őrizni azt az életszínvonalat, amit már egyszer elértek.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Tehát, mivel recesszió idején az egyének ugyanazért a munkáért kevesebb jövedelmet képesek hazavinni, reálértéken mindenképp, ezért másodállást kénytelenek vállalni, illetve más jövedelemszerzési lehetőségek után néznek. És itt jön a legfontosabb tényező, amit a közgazdászok előszeretettel hagynak figyelmen kívül: az egyén szabadidejének változása.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A szabadidő jelentős csökkenése miatt kevesebb idejük marad az egyéneknek ételt készíteni, ezért egyszerűbb, ha készen megveszik. És nem csak egyszerűbb, hanem szinte „muszáj” ilyen termékeket fogyasztani, mert éjjel ugye nem főzhet az ember. Tehát ez nem a jövedelem, hanem a szabadidő csökkenésének hatása.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Szerintem ennyire egyszerű a magyarázata annak, hogy növekszik a Mekis termékek fogyasztása válság idején; ettől függetlenül el lehet fogadni azt, hogy inferior, de fenntartással kell kezelni, mert egyáltalán nem „olcsó”.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Ha a megspórolt időt is figyelembe vesszük, amit munkával tudunk tölteni helyette, akkor eljuthatunk arra a következtetésre, hogy olcsó, de akkor már nem a terméket vizsgáltuk.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Válságban nő a munkanélküliség, vagyis többen vannak otthon…</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Ez teljesen igaz, elvileg egyre többen tudnak a háztartással foglalkozni, főzni, azonban véleményem szerint ez csak 30-40%-os munkanélküliségi rátánál (ceteris paribus) lenne megfigyelhető, mivel a társadalom nagyobb része még mindig dolgozik, akár legálisan, akár illegálisan.</font></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F04%2F02%2Fmennyire_inferior_a_mcdonald_s%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F04%2F02%2Fmennyire_inferior_a_mcdonald_s%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F04%2F02%2Fmennyire_inferior_a_mcdonald_s%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mennyire inferior a McDonald's?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://socialeconomy.blog.hu/2010/04/02/mennyire_inferior_a_mcdonald_s#comments"><img class="item_ctp" src="https://socialeconomy.blog.hu/rss/image/post/id/1889914" border="0" /></a><br /></p>
mcdonalds
szabadidő
munkanélküliség
jószágok
inferior
portfolioblogger
alacsony_minőségű_termék
jövedelem_csökkenés
0
Firka a gazdasági elképzeléseimről
https://socialeconomy.blog.hu
https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/27/tarthatatlan_a_koltsegvetes_megszoritas_mar_megint
Tarthatatlan a költségvetés? Megszorítás, már megint?
2010-03-27T14:46:00+01:00
2010-03-27T14:46:00+01:00
Sztifler
https://blog.hu/user/264757
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">„Újabb megszorítás kell az egyensúlyhoz”, állítják az okosok. Ha jól emlékszem azt gondolták a neoliberális paradigmakövetők, hogy Bajnai-csomag éppen elegendő lesz a költségvetési egyensúlyhoz, és aztán végre elindulhatunk a csodálatos növekedés irányába, mely oltárán fel kell áldozni „valamit”.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Elvégeztük a keresletszűkítéssel járó kiigazítást, és vártuk a csodát, csak azt nem tudom, hogy miért? Ki lehet az az elvetemült, aki azt gondolta, hogy a restrikció jótékony hatással van önmagában?</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Egy kis filosz…</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A restrikció, megszorítás ceteris paribus tovább csökkenti a GDP-t recessziós időszakban, ugyanis nincs „motorja” a növekedésnek. A kereslet visszafogása, vagyis az el nem költött jövedelem nem tud a vállalatokhoz se kerülni, beruházni sem lehet azt, de még a párnába se lehet tenni. A kiadás-visszafogás azt eredményezi, hogy a gazdaság tovább fog zsugorodni; az adóbevételek visszaesnek, mert a vállalatok profitja csökken, az egyénekre nincs szükség a munkapiacon, mert a vállalatok kisebb total revenuja miatt csak veszteséggel lehetne alkalmazni őket, így a zsugorodás tovább folytatódik.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A belső kereslet és a különböző tényezők (elmaradt adóbevételek, növekvő munkanélküliség, vállalati csődök) egymásra való hatása újabb restrikciót követel, mellyel olyan „spirálba” kerülhetünk, ami ceteris paribus tovább csökkenti a gazdasági teljesítményt, ha a recessziónak globális szinten nem lesz vége az adott időszakban.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Jöjjenek a számok…</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A költségvetési hiány tarthatósága (vagy tarthatatlansága) komoly vitákat eredményezett már eddig is. Most úgy áll a helyzet (optimista számítás szerint), ha minden igaz, hogy kb. 50 milliárdot kéne spórolni, hogy tartható legyen a hiánycél. Olyan 26.000 milliárd forintos GDP-vel számolgatva, a GDP 0,2%-át kéne megspórolni. Azonban, ha újra a fogyasztás rovására megy a restrikció, vagy a vállalatok profitját csökkenti, akkor újra gondolkodhatnak, hogy honnan vegyenek el, ismét.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Elkúrtuk…</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A fiskális restrikció nem adott hosszú távú növekedési perspektívát (de még rövidtávon is gondot okozott önmagában), és strukturális, intézményi reformok hiánya és a gazdaságpolitika pénzszemléletű mivolta miatt nem látható a növekedés.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Ahogy Róna Péter mondaná, nem az egyensúly vagy a szigorú költségvetési politika teremti meg a bizalmat (ez csak egy feltétel, legfeljebb a pénzpiacok ideiglenes bizalmát eredményezi), hanem a gazdasági környezet. A magas adók, kiszámíthatatlan környezet, a célfüggvény irreális volta nem teszi lehetővé, hogy helyrebillenjen a gazdaság, úgy hosszú távon.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Vélemény…</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A Bajnai-féle megszorító-csomag hatása annyi volt, hogy megmentette adott időpontban a csődtől az országot, de nem adott megfelelő választ a növekedés kérdésére, és beszűkítette a lehetőségeket is. Értem ezalatt azt, hogy a megszorításokkal párhuzamosan olyan mély reformokat kellett volna véghezvinni, ami megteremti a növekedés alapjait (adóreform, oktatás és az oktatás „hiányának” felszámolása bizonyos rétegeknél, szakképzés, komparatív előnyök kihasználásának tanulmányozása stb.).</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Amit kihagytak a képletből…</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Ha elméletileg nézzük meg az intézkedéscsomagot, akkor működnie kellett volna. Ugyanis, a költségvetés valóban egyensúly-közeli állapotba került.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Vagyis, ha megvan a növekedés alapja, illetve más hátrányok nincsenek (GDP-csökkenés, versenyképtelenség, magas adók, járulékok), akkor a restrikció működik. – A hibát akkor követték el, mikor nem látták (vagy nem vettek tudomást róla), hogy a költségvetés kiadási oldalának megvágása ugyan egyensúlyba hozza a költségvetést, de például a munkanélküliséget növeli, a keresletet meg szűkíti, végső soron a szegénységet is növelheti.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Véleményem szerint növelni is fogja, például a gázár támogatás kivezetésével. Télen meg sorba fognak állni az emberek a segélyért? […] Akkor lesz csak sokk, és igazi fogyasztáscsökkenés.</font></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F27%2Ftarthatatlan_a_koltsegvetes_megszoritas_mar_megint%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F27%2Ftarthatatlan_a_koltsegvetes_megszoritas_mar_megint%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F27%2Ftarthatatlan_a_koltsegvetes_megszoritas_mar_megint%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Tarthatatlan a költségvetés? Megszorítás, már megint?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/27/tarthatatlan_a_koltsegvetes_megszoritas_mar_megint#comments"><img class="item_ctp" src="https://socialeconomy.blog.hu/rss/image/post/id/1872901" border="0" /></a><br /></p>
költségvetési_hiány
megszorítás
állam
versenyképesség
róna_péter
bajnai_kormány
portfolioblogger
restriktív_gazdaságpolitika
0
Firka a gazdasági elképzeléseimről
https://socialeconomy.blog.hu
https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/25/rona_peter_magyarorszagrol
Róna Péter Magyarországról
2010-03-25T11:22:00+01:00
2010-03-25T11:22:00+01:00
Sztifler
https://blog.hu/user/264757
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Csak most akadtam rá egy nagyon érdekes interjúra, mely </font><a href="http://www.piacesprofit.hu/magazin_2010_2/rona_peter:_a_valosag_visszaszol.html"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">Róna Péterrel készült</font></a><font color="#000000" size="3" face="Calibri">. Érdemes végigolvasni az egészet, mert megmondja az igazságot, még akkor is, ha az fájdalmas egyeseknek.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Többek között, a </font><a href="http://socialeconomy.blog.hu/2010/02/15/eurot_nekunk_is_vagy_megse_2_velemeny"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">már említett</font></a><font size="3"><font color="#000000"><font face="Calibri"> Balassa-Samuelson hatásra hivatkozva Róna Péter szerint nem szabad beáldozni a növekedési lehetőségeket Maastricht oltárán. Véleményem szerint (mert a mai világban már csak véleménye lehet az embernek, különösen akkor, ha a közgazdász-társadalom fele nem ért velem egyet) a konvergencia-program nem volt más, mint konvergálás a nullához (már a válság előtt is majdnem nulla volt a növekedés). Vagyis a GDP növekedésének folyamatos csökkenése. Célt nem értünk volna el akkor sem, ha már eurónk lenne, sőt, a reálkonvergencia lehetőségeinek határát szűkítettük volna be magunk számára.</font></font></font></i></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><font size="3"><font color="#000000"><font face="Calibri">Az lenne az egészséges, ha „normális világgazdasági körülmények között” folyamatosan növekedne a gazdaság, a növekedési ütem töretlen lenne. Ez még a válság előtt sem volt így. (Magyarország, és az elmaradottabb, közepesen fejlett országok számára pedig adott a lehetőség a felzárkózásra, mert vannak náluk fejlettebb országok.) Sajnos újra meg újra el kell mondani, hogy folyamatosan növekvő gazdaságban a költségvetési hiány is kisebb. A gazdaság megfojtásával (fogyasztás, beruházás) kialkudott egyensúllyal újabb és újabb szigorításra van szükség, mert elveszik a növekedés motorja.</font></font></font></i></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F25%2Frona_peter_magyarorszagrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F25%2Frona_peter_magyarorszagrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F25%2Frona_peter_magyarorszagrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Róna Péter Magyarországról"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/25/rona_peter_magyarorszagrol#comments"><img class="item_ctp" src="https://socialeconomy.blog.hu/rss/image/post/id/1867360" border="0" /></a><br /></p>
gazdaság
magyarország
gazdaságpolitika
konvergencia
gazdasági_növekedés
róna_péter
maastrichti_kritériumok
gazdasági_fejlődés
reálkonvergencia
0
Firka a gazdasági elképzeléseimről
https://socialeconomy.blog.hu
https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/24/magyarorszag_korruptorszag_kicsit_ironikusan
Magyarország = Korruptország… Kicsit ironikusan
2010-03-24T11:27:00+01:00
2010-03-24T11:27:00+01:00
Sztifler
https://blog.hu/user/264757
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000"><font size="3"><font face="Calibri">Az utóbbi időben napvilágot látott korrupciós botrányok miatt kezdem azt hinni, hogy itt nincs is szükség semmilyen nagy-nagy reformra, ami helyrehozná a gazdaságot.</font></font></font></span></i></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A BKV </font><a href="http://www.mno.hu/portal/702830"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">ingyen-mentet ad egyeseknek</font></a><font color="#000000" size="3" face="Calibri">, mások meg fizetik a bérletet, kőkeményen. Közben még be is csúsztatnak egy-két (rengeteg) fölösleges alkalmazottat a cégbe, nem baj, hogy így is veszteséges. Lassan az is kiderül miért volt ilyen </font><a href="http://index.hu/belfold/2010/03/24/koalicios_kifizetohely_volt_a_bkv/"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">drága a 4-es metró</font></a><font size="3"><font face="Calibri"><font color="#000000">. És, úgy gondolom, hogy ez még csak a jéghegy csúcsa.</font></font></font></span></i></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font face="Calibri"><font color="#000000">Ha ezeket a „zsetonokat” rendesen beruházásra költöttük volna, vagy valami hasonló értelmes dologra, most nem kéne azon gondolkozni, hogy nyerjük vissza pl. elveszett versenyképességünket, 0 pénzből. (A versenyképesség növelése minidig bevételkieséssel jár adócsökkentés szempontból, vagy költségnövekedéssel beruházásszempontból v. technológia átvétele)</font></font></font></span></i></p><p style="text-align: justify"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="line-height: 115%; font-family: "Calibri","sans-serif"; font-size: 11pt; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA"><font color="#000000">Bár, az sem lesz jó, ha minden botrány kiderül, mert akkor új börtönöket kellene építeni, aztán még adóemelés is kellene, hogy ki tudjuk fizetni a sok rabnak az ellátását… sehogysejóez. </font></span></i></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F24%2Fmagyarorszag_korruptorszag_kicsit_ironikusan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F24%2Fmagyarorszag_korruptorszag_kicsit_ironikusan%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F24%2Fmagyarorszag_korruptorszag_kicsit_ironikusan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Magyarország = Korruptország… Kicsit ironikusan"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/24/magyarorszag_korruptorszag_kicsit_ironikusan#comments"><img class="item_ctp" src="https://socialeconomy.blog.hu/rss/image/post/id/1864712" border="0" /></a><br /></p>
magyarország
korrupció
bkv_botrány
0
Firka a gazdasági elképzeléseimről
https://socialeconomy.blog.hu
https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/23/demjan_magyarorszagrol_komment
Demján Magyarországról (komment)
2010-03-23T14:08:04+01:00
2010-03-23T14:08:04+01:00
Sztifler
https://blog.hu/user/264757
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 10pt"><font color="#000000">„Ide határozott kormányzóképesség kell, amit az elmúlt nyolc évben nem tapasztaltunk. Szeretném kiemelni, hogy a VOSZ volt az egyedüli, amelyik már 2002-2003-ban megmondta a magyar válságot. Igenis kiszámítható volt, hogy Magyarország válságba kerül. Mert a kormány rossz stratégiát választott: jóléti rendszerváltást hitelből csinálni nem lehet.” </font><a href="http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-341403"><font color="#800080">– Mondja Demján.</font></a></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font face="Calibri"><font color="#000000">Az elmúlt 8 év gazdaságpolitikája valóban sikertelennek bizonyult, de a jóléti kiadások növelése „kötelező” feladata volt a kormánynak (2002). Az infláció viszonylag magas szinten ragadt be, illetve nem sikerült a kívánt szintre hozni, így a reálbérek veszítettek értékükből, nem keveset; és „valahogy” ezt kompenzálni kellett. Azonban tény, hogy felelőtlen költekezésnek bizonyult, de látni kell, hogy a közszférában dolgozók és a nyugdíjasok életszínvonala nem európai mércével volt mérhető (a többi dolgozóé sem feltétlenül).</font></font></font></span></i></p><p class="MsoListParagraph" style="text-align: justify; text-indent: -18pt; margin: 0cm 0cm 10pt 36pt; mso-list: l0 level1 lfo1"><font color="#000000"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri"><span style="mso-list: Ignore"><font size="3" face="Calibri">-</font><span style="font: 7pt "Times New Roman""> </span></span></span><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font face="Calibri">Látható, hogy a képzett munkaerő is inkább külföldre megy, a magasabb fizetés reményében; jól mutatja ezt az egészségügyben dolgozók problémája. Közgazdaságilag nem nehéz belátni, hogy egy alacsonyabb GDP/capitával rendelkező ország jóval alacsonyabb béreket tud biztosítani, de ez az egyént egy cseppet sem érdekli.</font></font></span></i></font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 10pt"><font color="#000000">„A Vállalkozók Országos Szövetsége kitűnő szakértőkkel rendelkezik és a gyakorlatot is ismerjük. Tudtuk, hogy ennek a politikának csak lemaradás lehet a vége. Az unión belül, ahol nincs országhatár, ugyanúgy költözhet el Magyarországról bárki, mint Soroksárról Dunaújvárosba. Itt már a nemzeti megmaradás kérdése merül fel a lemaradó területeknél. Tehát a globalizáció vagy az unió az asszimilálhat. Elmennek a tehetséges fiatalok. Sőt, mindenki, akire szükség lenne. Itt a nemzet megmaradása vagy a nemzeti függetlenség a kulcskérdés. Jövőkép kell legyen az emberek előtt. Ahol ez eltűnik, ott az ország veszélyben van.”</font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000"><font size="3"><font face="Calibri">Teljesen igaz, ezt próbáltam bemutatni az előző bekezdésben. Az egyének azonban mindenképpen el fognak menni, hacsak nem ütköznek bele abba az akadályba, hogy: „ha Magyarországon tanultál, az adófizetők pénzéből, akkor térítsd is meg nekünk ezt a humántőke-befektetést.” – Dolgozz itt, vagy fizesd vissza a „zsetont”. Egyelőre nem ütköznek bele ebbe az egyének.</font></font></font></span></i></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000"><font size="3"><font face="Calibri">Tehát, amíg úgy érzik az egyének, hogy itt „nem lehet megélni” és „nyugaton mosogatásból jobban meg lehet élni, mint itt egyes diplomákkal”, addig nincs jó megoldás. Racionális döntés a kivándorlás.</font></font></font></span></i></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Egyszerűen, nem tudunk nagyobb fizetéseket biztosítani az egyéneknek, mert a nemzeti jövedelem relatív alacsony. </font><a href="http://socialeconomy.blog.hu/2010/03/18/ne_dolgozz_eltartunk_avagy_a_legnagyobb_hibak"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">Az elosztás rossz.</font></a><font size="3"><font face="Calibri"><font color="#000000"> A versenyszférában lehetőség lenne adó- és járulékcsökkentéssel, de ennek is áldozatai lesznek.</font></font></font></span></i></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000"><span style="line-height: 115%; font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 10pt">„Az előző nyolc év bebizonyította, hogy a kormányon lévő erőkben nem volt annyi szellemi kapacitás, hogy jó stratégiát válasszanak, ahogy más országok - és valószínűleg szemléleti problémáik is voltak. Nem ismerték fel, hogy egy piacgazdaságban a meghatározó szerep a gazdaságé, ezen belül a termelésé. Aki nem tud bővített újratermelést produkálni, az nem tud életszínvonalat fejleszteni. Ha ezt hitelből teszi meg, akkor egyre kevesebb marad, Magyarország ezt az utat járta be.” </span><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="line-height: 115%; font-size: 10pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font face="Calibri">– Akárhogy nézzük, <span style="mso-spacerun: yes"> </span>ez is Így van.</font></span></i></font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 10pt"><font color="#000000">„Volt a világon példa arra, hogy olyan szegény országok, mint Korea, Tajvan, úgy teremtettek nemzeti tőkét, hogy először behozták a külföldi tőkét, de az infrastruktúra-fejlesztéseknél, vagy az energiaszektorban megtartották a stratégiai szerepet. Magyarország elkövette azt a hibát, hogy mindent kiárusított.”</font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font face="Calibri"><font color="#000000">A külföldi tőke azonban nem jön magától. Relatív olcsó munkaerőre van szükség, mi meg azért nem dolgozunk már éhbérért. Az ország tőkevonzó képesség azonban tény, hogy javítható, stabil és kiszámítható gazdaságpolitikával; A stratégiai szektorok privatizációja is hiba volt.</font></font></font></span></i></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 10pt"><font color="#000000">„A magyar állam önkormányzati apparátusa, az állami vállalatok hihetetlen mértékben túlfoglalkoztatottak. A VOSZ felmérése szerint az állami vállalatoknál, az önkormányzatoknál háromszázezer felesleges alkalmazott van. […]Tudjuk: Magyarországon a szolgáltatások színvonala mélyen a régió szintje alatt van, mert fizikai munkások áramlottak a szektorba. Tehát a szolgáltatás minősége megváltozna, ha az állami alkalmazottak egy jelentős része bejönne és visszakényszerítené a szolgáltatásból a termelésbe azokat, akik valóban oda valók. Ma félmillió ember végez csak tényleges fizikai munkát.”</font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000"><font size="3"><font face="Calibri">A munkanélküliség bizonyos, hogy növekedne, ha 300ezer emberkét elbocsájtanának, még akkor is ha lehet, hogy szükségtelenül foglalkoztatják őket. Akkor majd sorba állnak a segélyért, meg a szegénység is növekedne.</font></font></font></span></i></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Fel kell mérni, hogy a versenyszféra be tudná-e fogadni ezeket az egyéneket; én azonban úgy látom, hogy a jelenlegi munkanélküliségi ráta mellett azok sem találnak munkát, akik „szeretnének”. Ennek egy hosszú folyamatnak kell lennie (4 év, minimum). Demján állami vállatok alapításáról beszélt, írja a </font><a href="http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=14&i=130408"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">Portfolio.hu.</font></a><font color="#000000" size="3" face="Calibri"> Ha az elbocsájtott dolgozókat ide „vennék fel”, akkor érthető az álláspont.</font></span></i><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="line-height: 115%; font-size: 10pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font face="Calibri"><font color="#000000"> </font></font></span></i></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 10pt"><font color="#000000">„Magyarországon, ahol nincs tőke, tehát nincs tőkekivitelből visszaáramló jövedelem, nincsenek olyan méretű nemzeti cégek, amelyek a jövedelmet Magyarországra visszahozzák. A termelés mindig a tőkefelhalmozásnak az alapja. Magyarország ezt elfelejtette. És most vészhelyzet van.”</font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000"><font face="Calibri">Ezért az államnak is be kell „segítenie”, tőkével mindenképp, hogy fejlett kapitalista országot hozzunk létre. Magyarország egy olyan kapitalista ország, ahol a kapitál, mint termelési tényező nem nagyon „játszik”. Pedig már a klasszikusok is megmondták, hogy a tőke az egyik legfontosabb tényező…</font></font></font></span></i></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F23%2Fdemjan_magyarorszagrol_komment%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F23%2Fdemjan_magyarorszagrol_komment%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F23%2Fdemjan_magyarorszagrol_komment%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Demján Magyarországról (komment)"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/23/demjan_magyarorszagrol_komment#comments"><img class="item_ctp" src="https://socialeconomy.blog.hu/rss/image/post/id/1862403" border="0" /></a><br /></p>
magyarország
állam
fejlődés
kapitalizmus
demján_sándor
magyar_gazdaság
tőke_szegénység
0
Firka a gazdasági elképzeléseimről
https://socialeconomy.blog.hu
https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/23/mongelli_szerint_az_euro_nagyon_adja_szerintem_annyira_nem_velemeny
Mongelli szerint az euró "nagyon adja". Szerintem annyira nem. Vélemény.
2010-03-23T11:57:00+01:00
2010-03-23T11:57:00+01:00
Sztifler
https://blog.hu/user/264757
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font face="Calibri"><font color="#000000"><font size="3">(A dőlten írt az én kommentem.) </font><span style="color: black; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri"><font size="3">Forrás: </font><a href="http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?h=2&k=3&i=130161"><font color="#800080" size="3">Portfolio.hu</font></a></span><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"></span></i></font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="font-family: "Arial","sans-serif""><font size="3"><font color="#000000">"A valutaárfolyamból eredő kockázat és bizonytalanság megszűnik, csökkentve a tranzakciós költségeket, ösztönözve a közös valutát használó közösségen belüli kereskedelmet. A felmérések azt bizonyítják, az eurózónán belül 5-10%-kal megnőtt a tagállamok egymás közti kereskedelmi forgalma. Illúzió lenne viszont az "eurózóna-erőd" kép - veti ellen a szerző, mivel nem csak a közösségen belülre, hanem az azon kívülre irányuló kereskedelmet is erősítette az euró bevezetése."</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font face="Calibri"><font size="3"><font color="#000000">A kockázat nem szűnik meg, hanem globális-szintű lesz; minden EU-tagországot érint, aki az eurózónában van. Az egyes országokban a saját „gyenge” valutájuk miatti kockázat megszűnik, de az euró kockázatával számolhat ezek után. Ha egy pár EU-tag nem tartja be a szigorú kritériumokat (PIIGS), akkor az euró „igen kockázatos fizetőeszköz” lehet. – Erre az EKB válaszolhat, de nem biztos, hogy az a kamat jótékony hatású lesz a többi ország számára, bár nem hiszem, hogy szigorítás lenne az EKB válasza, ugyanis azt feltételezem, hogy a „fejlett” és „stabil” országok gazdaságához igazítják a kamatokat.</font></font></font></span></i></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font face="Calibri"><font size="3"><font color="#000000">Nem lehet teljesen véletlen, hogy az angolok ragaszkodnak a pénzükhöz.</font></font></font></span></i></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="font-family: "Arial","sans-serif""><font size="3"><font color="#000000">"Ismertebb a közös valuta bevezetésének az a hátránya, hogy az eurózóna tagok többé nem rendelkeznek önálló monetáris politikával. A gazdaság ciklikusságából fakadó hátrányokat szuverén szinten többé nem tudják kezelni."</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font face="Calibri"><font size="3"><font color="#000000">Így van, például, ennek a levét issza most Görögország. Magyarországon rendesen „megszívta volna”, ha nem kerülhet sor arra a bizonyos 300 bp-os kamatemelésre.</font></font></font></span></i></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="font-family: "Arial","sans-serif""><font size="3"><font color="#000000">"A monetáris valutaunió erejét aláássák az olyan esetek, amikor bizonyos tagországok kontrollálhatatlan költségvetési deficitet, államadósságot halmoznak fel. Az ellenszer az erősebben szabályozott fiskális kormányzás lehet." </font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font face="Calibri"><font size="3"><font color="#000000">Nagyon bírom, mikor a közgazdászok politikai dolgokról beszélnek. Egyébként, ezt egyszerű így kimondani, de akkor aki kimondja, az vegye már rá a tagországokat, hogy mondjanak le a szuverenitásukról.</font></font></font></span></i></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="font-family: "Arial","sans-serif""><font size="3"><font color="#000000">"Mongelli szerint amúgy sem olyan súlyos veszteség a szuverén monetáris politika, mint korábban gondolták. Az eurózónán belül erősödött a makrogazdasági stabilitás, a pénzügyi integráció, ezért kevésbé van szükség önálló válságkezelésre (bár az egyes tagországok helyzetéből fakadó kilengések kezelésére vitathatatlanul elveszett egy fontos eszköz - a szerk). A tovább folytatódó kockázatmegosztás, gazdasági integráció a közösség hatékonyságát és ellenálló képességét a jövőben tovább javítja." </font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font face="Calibri"><font size="3"><font color="#000000">Nem. Magyarországon sem volt szükség önálló monetáris politikára. Szóval, állítólag nem lett volna olyan súlyos veszteség […] azért megnéztem volna mit csinálunk, ha már mondjuk 2006-tól euró van és a válság közepén államcsőd-közeli állapotba kerülünk, és nem változtathatunk a kamatpolitikán (Tudom, teljesen más makro-pályán kéne lenni, de próbáljunk belegondolni, cp.). Akkor mi lettünk volna az euróövezet Görögországa. </font></font></font></span></i></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000"><span style="font-family: "Arial","sans-serif""><font size="3">"Az euró nem ajándék vagy adomány, azért, hogy jótékony hatásai érvényesüljenek és fenn tudjanak maradni, folyamatosan tenni kell. A szerző szerint az egyik ilyen feladat, hogy a közösségnek a kockázatos folyamatos felmérésére és kezelésére alkalmas gazdasági kormányzatra van szüksége. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a valutaunió előnyei igazán hosszú távon</font></span><span style="line-height: 115%; font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 10pt"> </span><font size="3"><span style="font-family: "Arial","sans-serif"">érvényesülnek, előnyeit is hosszú távú gondolkodással lehet kiaknázni." </span><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"></span></i></font></font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font color="#000000"><font face="Calibri">Meglátjuk. </font></font></font></span></i></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F23%2Fmongelli_szerint_az_euro_nagyon_adja_szerintem_annyira_nem_velemeny%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F23%2Fmongelli_szerint_az_euro_nagyon_adja_szerintem_annyira_nem_velemeny%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F23%2Fmongelli_szerint_az_euro_nagyon_adja_szerintem_annyira_nem_velemeny%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mongelli szerint az euró "nagyon adja". Szerintem annyira nem. Vélemény."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/23/mongelli_szerint_az_euro_nagyon_adja_szerintem_annyira_nem_velemeny#comments"><img class="item_ctp" src="https://socialeconomy.blog.hu/rss/image/post/id/1862039" border="0" /></a><br /></p>
magyarország
eu
görögország
euró
európai_unió
gazdaságpolitika
ekb
eurózóna
monetáris_politika
euró_bevezetése
fiskális_szigor
fiskális_poltika
0
Firka a gazdasági elképzeléseimről
https://socialeconomy.blog.hu
https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/22/a_gorog_valsag_kovetkezmenyei_es_tanulsagai
"A görög válság következményei és tanulságai"
2010-03-22T10:43:00+01:00
2010-03-22T10:43:00+01:00
Sztifler
https://blog.hu/user/264757
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Ezzel a címmel jelentetett meg egy anyagot </font><a href="http://www.vki.hu/dezseri_kalman.shtml"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">Dezséri Kálmán</font></a><font color="#000000" size="3" face="Calibri">, az MTA-VKI tagja. Számomra a legfontosabb tanulság az volt, hogy felhívja a figyelmet a reálkonvergencia fontosságára és a ciklikusság kérdésére. Ha egy ország nem tud az eurózóna országaival „együtt mozogni”, akkor ott komoly problémák lehetnek.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><i style="mso-bidi-font-style: normal"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Mint már én is felhívtam a figyelmet, a maastrichti kritériumok betartása </font><a href="http://socialeconomy.blog.hu/2010/02/15/eurot_nekunk_is_vagy_megse_2_velemeny"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">nem elégséges feltétel az euró bevezetésére</font></a><font color="#000000" size="3" face="Calibri">, és egy kommentben </font><a href="http://socialeconomy.blog.hu/2010/02/22/eurot_nekunk_is_vagy_megse_3_velemeny/fullcommentlist/1#c8823230"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">megírtam, hogy</font></a><font color="#000000"><font size="3"><font face="Calibri">: <span style="color: black">„csak szinte azonos fejlettségi szintű, konjunktúrában (és válságban is) korrelációt mutató, tehát trendszerűen azonosan mozgó gazdaságokban használható az euró”.</span></font></font></font></span></i></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="color: black; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font size="3" face="Calibri">A GDP tehát még mindig fontos tényező, illetve a GDP/capita, mert ennek a mutatónak a csökkenése az tagországok között jelenti a reálkonvergenciát. Ezzel összefüggésben a versenyképesség </font><a href="http://socialeconomy.blog.hu/2010/02/23/magyar_gorog_gorog_argentin_parhuzam_par_ev_mulva_magyar_argentin"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">[1]</font></a><font size="3" face="Calibri"> </font><a href="http://socialeconomy.blog.hu/2010/02/09/a_mainstreammel_parhuzamosan_vallalatok"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">[2]</font></a><font size="3" face="Calibri"> is fontos tényező; </font><a href="http://socialeconomy.blog.hu/2010/03/05/oszko_pter_valasza_a_kritikamra"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">Oszkó Péter is rámutat arra</font></a><font size="3"><font face="Calibri">, hogy Magyarország versenyképességét a kormány „beáldozta” a 2006-os években, amivel maximálisan egyet tudok érteni.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="color: black; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font size="3" face="Calibri">Tehát, csak úgy érdemes az eurózónába belépni, ha a hosszú távú növekedés megalapozott, a versenyképessége az országnak stabil, és az EU-átlagnak megfelel, Maastrichton kívüli szempontok is figyelmet kapnak, mert a növekedés beáldozása a kritériumok betartása miatt bizony nem biztos, hogy megalapozott döntés. […] Ahhoz, hogy a kép teljes legyen </font><a href="http://www.vki.hu/sn/sn_192.pdf"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">Dezséri Kálmán – <span style="mso-spacerun: yes"> </span>„<span style="mso-bidi-font-family: 'Times New Roman'; mso-bidi-theme-font: minor-bidi">A görög válság következményei és tanulságai</span>”</font></a><font size="3" face="Calibri"> című véleményezését jó szívvel ajánlom, a döntéshozóknak, minisztereknek is.</font></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F22%2Fa_gorog_valsag_kovetkezmenyei_es_tanulsagai%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F22%2Fa_gorog_valsag_kovetkezmenyei_es_tanulsagai%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F22%2Fa_gorog_valsag_kovetkezmenyei_es_tanulsagai%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="A görög válság következményei és tanulságai""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/22/a_gorog_valsag_kovetkezmenyei_es_tanulsagai#comments"><img class="item_ctp" src="https://socialeconomy.blog.hu/rss/image/post/id/1858756" border="0" /></a><br /></p>
eu
euró
versenyképesség
eurózóna
maastrichti_kritériumok
portfolioblogger
euró_bevezetése
dezséri_kálmán
reálkonvergencia
0
Firka a gazdasági elképzeléseimről
https://socialeconomy.blog.hu
https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/19/gyurcsany_ferenc_nagyobb_figura_mint_szechenyi_vagy_kossuth
Gyurcsány Ferenc nagyobb figura, mint Széchenyi vagy Kossuth?
2010-03-19T22:16:00+01:00
2010-03-19T22:16:00+01:00
Sztifler
https://blog.hu/user/264757
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">(Gyurcsány Ferenc évtized-értékelő beszéde. Elemezgetés, kicsit másképp.)</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A legsikeresebb évtizeden vagyunk túl, az utóbbi fél évezredből, véli Gyurcsány. Természetesen valószínűleg csak azért gondolja ezt, mert nagyrészt ő volt a kormányfő. Amúgy meg minden szentnek maga felé húz a keze, szóval, nézzük ezt el neki.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Bár ha belegondolunk, hogy mik történtek az utóbbi fél évezredben, akkor azért erős disszonanciát érezhetünk. Én személy szerint nem is tudok ezen átlépni. Vegyük csak az ipari forradalmat, ha már a gazdasági teljesítményről, vagy fellendülésről beszélünk. Ugyan nem éltem akkor, meg mások sem, akik ma élnek, de azért nagyobb dobás lehetett, mint az utóbbi tíz év. [Egyébként, az igaz, hogy globális szinten az utóbbi évtized hatalmas növekedést hozott.]</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Nézzük Petőfit, a ’48-as forradalmat, vagy a jobbágyfelszabadítást. Elnézést a csapongásért. Hirtelen ezek az események jutottak eszembe az utóbbi fél évezredből. Aztán nem hiszem, hogy „frankóbb” volt ez a pár év, amin túl vagyunk.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Tény, hogy az EU-csatlakozás sokat lendített a helyzetünkön, de ez például nem Gyurcsány „műve”. Az államadósság, meg a költségvetési hiányok sorozata sokkal inkább köthető az ő miniszterelnökségéhez. Ha az államadósság iszonyatos mértékű növekedése a legsikeresebb évtized, akkor az elég szomorú, legalábbis az lenne. […] Én azonban szeretném, ha a következő évtized még sikeresebb lenne, így elvileg, ha mondjuk az IMF háromszor ment meg minket, akkor sikeresebbek leszünk(?).</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font color="#000000"><font size="3"><font face="Calibri">Nem emlékszem pontosan a mondataira, de az Indexen azt írják, hogy Gyurcsány ezt mondta: <span style="color: black">"Magyarország ma jobban él, mint 2001-ben". Magyarország nem tud jobban élni, legfeljebb az egyének, bár ezt se merném így kijelenteni.</span></font></font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="color: black; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font face="Calibri">És, amúgy, nincs olyan falu, ahol ne épült volna valami, az elmúlt 8 évben. – Minden bizonnyal a gyerekek építenek homokvárakat, meg kutyaólat is az emberek, szóval, ez teljesen igaz.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="color: black; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font face="Calibri">Még egy kicsit próbálta a Fideszt áztatni, tőle nem szokatlan módon, és megint kiderült, hogy nem tud úgy beszédet mondani, hogy Orbán Viktor ne legyen benne.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="color: black; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin"><font size="3"><font face="Calibri">Végül is, lényeg a lényeg, a legsikeresebb évtized az volt, amikor: elkúrtuk, nem kicsit, nagyon. Most akkor mi az igazság?</font></font></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F19%2Fgyurcsany_ferenc_nagyobb_figura_mint_szechenyi_vagy_kossuth%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F19%2Fgyurcsany_ferenc_nagyobb_figura_mint_szechenyi_vagy_kossuth%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F19%2Fgyurcsany_ferenc_nagyobb_figura_mint_szechenyi_vagy_kossuth%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Gyurcsány Ferenc nagyobb figura, mint Széchenyi vagy Kossuth?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/19/gyurcsany_ferenc_nagyobb_figura_mint_szechenyi_vagy_kossuth#comments"><img class="item_ctp" src="https://socialeconomy.blog.hu/rss/image/post/id/1853465" border="0" /></a><br /></p>
magyarország
beszéd
évértékelő
portfolioblogger
gyurcásny_ferenc
legsikeresebb_évtized
0
Firka a gazdasági elképzeléseimről
https://socialeconomy.blog.hu
https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/18/ne_dolgozz_eltartunk_avagy_a_legnagyobb_hibak
„Ne dolgozz, eltartunk” – avagy a legnagyobb hibák
2010-03-18T23:57:00+01:00
2010-03-18T23:57:00+01:00
Sztifler
https://blog.hu/user/264757
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Az elmúlt időszak egyik legnagyobb hibája az volt, hogy nem támogatta a szegény (és alacsonyan kvalifikált) rétegek munkába állását, visszatérését a munkapiacra. – Nem azt a szétrágott csontot szeretném tovább rágni, hogy segélyből jobban meg lehet élni, mint minimálbérből, de tény, hogy ez is közrejátszik, és racionális döntés segélyből élni. Ez a magyar állam hibája, és nem az egyéneké.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Sokkal inkább a transzferekkel foglalkoznék most. A transzferek általában az ún. egy főre eső jövedelemhez vannak kötve, ezért, aki egyáltalán nem rendelkezik elsődleges jövedelemmel a legnagyobb támogatási sávba esik. Ilyen például a távfűtés, az energia vagy a gázár támogatása, kompenzálása. Ez arra ösztönzi az egyént, hogy egyrészt minél alacsonyabb jövedelmet valljon be, másrészt, hogy ne is dolgozzon. – Mert úgyis megkapja a támogatást. Ezeket a transzfereket „ki kell vezetni”; nem azonnal, de előre tervezetten, legfeljebb középtávon. </font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Elfogadhatóbb alternatíva lenne, hogy ezek helyett egy olyan támogatási rendszert vezessenek be, mely motiválja az egyént a munkára. Tehát, ha a jövedelmet kell más módon adóztatni, mégpedig úgy, hogy azt kell megnézni, hogy hány egyén él abból a jövedelemből. – És ahogy csökken az egy főre eső jövedelem, úgy csökkenjen az adófizetés mértéke is. Sajnos, ez is azt ösztönzi, hogy elhallgassák az egyének a jövedelmüket, vagy annak egy részét; - de amíg lesz adóztatás, addig ez nem fog változni.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Ezt azonban nem lehet egyik napról a másikra meglépni. Szükségszerű, hogy az alacsonyan iskolázott rétegek hiányosságaira megoldást találjunk, ezeket az egyént „rá kell bírni” arra, hogy visszakerüljenek (vagy bekerüljenek, mert van, aki életében nem dolgozott) a munka piacára. Ez csak egy tényező, mely számos más kérdést vet fel.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Hogyan taníttassuk a felnőtt egyéneket? Hogyan reagáljunk a regionális egyenlőtlenségekre? Mit tegyünk azokban a falvakban, városokban, ahol nincs munkalehetőség? Hol legyenek a jövedelem/fő sávok? Mit kezdjünk a minimálbér adómentességével?</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Azonban belátható, hogy a jelenlegi rendszerben alacsonyan kvalifikált egyéneknek (8 általános, vagy az alatt) nem „éri meg” dolgozni (más kérdés, hogy foglalkoztatni sem nagyon éri meg őket). Jellemző továbbá, hogy feketemunka mellett a segélyt, transzfert, támogatást is felvesznek. De ez már egy másik poszt témája…</font></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F18%2Fne_dolgozz_eltartunk_avagy_a_legnagyobb_hibak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F18%2Fne_dolgozz_eltartunk_avagy_a_legnagyobb_hibak%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F18%2Fne_dolgozz_eltartunk_avagy_a_legnagyobb_hibak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=„Ne dolgozz, eltartunk” – avagy a legnagyobb hibák"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/18/ne_dolgozz_eltartunk_avagy_a_legnagyobb_hibak#comments"><img class="item_ctp" src="https://socialeconomy.blog.hu/rss/image/post/id/1851232" border="0" /></a><br /></p>
munka
adózás
munkanélküliség
transzfer
portfolioblogger
iskolázottság
alacsony_jövedelem
raconális_döntés
0
Firka a gazdasági elképzeléseimről
https://socialeconomy.blog.hu
https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/16/a_tarsadalmi_es_gazdasagi_fejlodes_alexander_gerschenkron_elmeletenek_elemzese_alapjan
A társadalmi és gazdasági fejlődés (Alexander Gerschenkron elméletének elemzése alapján)
2010-03-16T23:13:00+01:00
2010-03-16T23:13:00+01:00
Sztifler
https://blog.hu/user/264757
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; font-size: 12pt"><font color="#000000" face="Calibri">A fejletlen országok úgy tudnak felzárkózni a leghamarabb, ha közvetlenül átveszik a legmodernebb technológiákat – állatja </font><a href="http://www.tek.bke.hu/files/szovegek/gerschenkron_a_gazdasagi%20elmaradottsag_tortenelmi_tavlatbol.pdf"><font color="#800080" face="Calibri">Alexander Gerschenkron</font></a><font color="#000000"><font face="Calibri">, legalábbis közvetve. A következő pár oldalban megpróbálom elemezni és összevetni a gazdaságtörténész főbb gondolatait társadalomról és gazdaságról, valamint igyekszem hozzáfűzni jelenlegi eseményeket, melyek alátámaszthatják az elméletet. </font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; font-size: 12pt; mso-bidi-font-family: Calibri"><font face="Calibri"><font color="#000000">Az </font><span style="color: #231f20">Economic Backwardness in Historical Perspective című tanulmányban azt bizonyítja, hogy a fejletlenebb országok hamarabb bejárhatják a fejlődés útját, mert van „példa” előttük. Nem feltétlenül ugyanazt a szerves „vállalkozó-központú” fejlődési modellt, hanem a „bank és pénzintézet központút” illetve az „államilag vezérelt, erőltetett” modellt.</span></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; color: #231f20; font-size: 12pt; mso-bidi-font-family: Calibri"><font face="Calibri">A történelmet erősen befolyásolja az adott történész „nézőpontja, álláspontja és érdeklődése”. Ezzel a nehézséggel együtt mutatja be Gerschenkron a fejlődés útját, gátjait és lehetőségeit. Véleményem szerint, a modern világban az a legfontosabb kérdés, hogy mekkora áldozatot érdemes és szükséges vállalni a fejlődés és a felzárkózás érdekében. Ha olyan társadalmi folyamatokat indít be, melyek növelik a szegénységi kockázatot, perifériára szorulást, az elszegényedést, és a társadalmi kohéziót törik meg, akkor nem biztos, hogy érdemes az áldozatvállalás.</font></span></p><p class="MsoNormal" align="center" style="text-align: center; margin: 0cm 0cm 10pt"><u><span style="line-height: 115%; color: #231f20; font-size: 12pt; mso-bidi-font-family: Calibri"><font face="Calibri">Az elmaradottság elemei</font></span></u></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; color: #231f20; font-size: 12pt; mso-bidi-font-family: Calibri"><font face="Calibri">A fejlett ipari országok fejlődésének az útja megmutatja az utat a fejletleneknek. A fejlett ország a fejletlennek saját jövőképét mutatja. Gerschenkron úgy véli, hogy a modellek korlátozottan működőképesek, amik a tőke és a munka helyettesíthetőségéről szólnak a fejlett és a fejletlen országokban. A valóságban sokkal összetettebb a kérdés, ugyanis az ipari munkaerő, mint „stabil, kiforrott, megbízható társadalmi réteg” teljesen hiányzik a fejletlen országból. Így a tőke munkával való helyettesíthetősége önmagában nem megoldás.</font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; color: #231f20; font-size: 12pt; mso-bidi-font-family: Calibri"><font face="Calibri">A relatív olcsó munkaerő (fejlettekhez képest) azonban vonzotta a tőkét a fejlettebb országokból. Ez a technológia vonzásával járt együtt. Jól mutatja ezt a vas- és acéltermelés az egyes országokban. A német kohók hamar fejlettebbek lettek az angoloknál, ami nem is meglepő, az azonban igen, hogy az orosz kohók felszereltsége kezdték felülmúlni a németekét is a XX. század elején. […] Nem minden ágazatban volt ez így, a gyapottextíliák kibocsájtásában Anglia megtartotta vezető szerepét.</font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; color: #231f20; font-size: 12pt; mso-bidi-font-family: Calibri"><font face="Calibri">Fontos kitétel továbbá, hogy a gyorsabb növekedés csak akkor érhető el, ha „produktív” szektorok indulnak fejlődésnek. A támogató intézményi struktúra hasonlóan elengedhetetlen tényező.</font></span></p><p class="MsoNormal" align="center" style="text-align: center; margin: 0cm 0cm 10pt"><u><span style="line-height: 115%; color: #231f20; font-size: 12pt; mso-bidi-font-family: Calibri"><font face="Calibri">Bankok és az állam</font></span></u></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; color: #231f20; font-size: 12pt; mso-bidi-font-family: Calibri"><font face="Calibri">A bankok olyan intézmények, melyek megalakulásának közvetlen hatása volt a gazdaságra: vasútépítés, gyár-, csatorna-, kikötőépítés és városok modernizációja.</font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; color: #231f20; font-size: 12pt; mso-bidi-font-family: Calibri"><font face="Calibri">Németországban inkább a bankok, Oroszországban pedig az állami beavatkozás volt az „iparosodás hajtómotorja”. Németországban a bankoknak és az ipari vállaltoknak szoros együttműködése az egyik kulcskérdése volt a fejlődésnek.</font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; color: #231f20; font-size: 12pt; mso-bidi-font-family: Calibri"><font face="Calibri">Oroszország kevés tőkével rendelkezett és a bankrendszer sem volt hatékony, valamint a korrupció is elviselhetetlen mértékű volt. A kései jobbágyfelszabadítás, a polgárság kialakulásának hiányából fakadóan az állam lett a fejlődés motorja. Egyes iparágak fejlesztésére koncentráltak, leginkább a nehéziparra.</font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; color: #231f20; font-size: 12pt; mso-bidi-font-family: Calibri"><font face="Calibri">Az iparosodás tehát különböző társadalmi összetételek mellett másképp ment végbe. Gerschenkron azt állítja, hogy: „minél elmaradottabb az iparosítás előtt álló ország intézményrendszere, annál erősebb beavatkozásra van szükség.”</font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; color: #231f20; font-size: 12pt; mso-bidi-font-family: Calibri"><font face="Calibri">Azok az országok, akik nem tudják bejárni a szerves fejlődést, az államnak feltétlenül szerepet kell osztani, hogy csatlakozzanak a centrumhoz. Ez lehetőségeket és veszélyeket is rejthet egyben.</font></span></p><p class="MsoNormal" align="center" style="text-align: center; margin: 0cm 0cm 10pt"><u><span style="line-height: 115%; color: #231f20; font-size: 12pt; mso-bidi-font-family: Calibri"><font face="Calibri">Gerschenkron elutasítása</font></span></u></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; color: #231f20; font-size: 12pt; mso-bidi-font-family: Calibri"><font face="Calibri">Az </font><a href="http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=417&begin_at=10&tt_news=9703&cHash=f4e391887d"><font color="#800080" face="Calibri">MTA azon a véleményen van</font></a><font face="Calibri">, hogy a Gerschenkroni tanok megkérdőjelezhetőek, elavultak és a kutató számos követője is később inkább cáfolta őt, mint egyetértett vele. Azonban nem biztos, hogy el kell fogadnunk ezt a kritikát, mert írásai (és következtetése) párhuzamot mutatnak Keynessel, akit szintén számos kritika ért, mert állítólag „meghaladták” már. Most azonban, hogy válságban tengődünk, azért elővették Keynes poros írásait, és alkalmazták is rendesen. Még akkor is, ha azt állítják, hogy nem is Keynesián gazdaságpolitikát folytattak a világban, azért minden lényegi ponton megegyezett azzal.</font></span></p><p class="MsoNormal" align="center" style="text-align: center; margin: 0cm 0cm 10pt"><u><span style="line-height: 115%; color: #231f20; font-size: 12pt; mso-bidi-font-family: Calibri"><font face="Calibri">Gerschenkron védelmében</font></span></u></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; color: #231f20; font-size: 12pt; mso-bidi-font-family: Calibri"><font face="Calibri">Ha továbbgondolom Gerschenkron tanait, arra a következtetésre jutok, hogy minden esetben fel kell mérni, hogy milyen károkat okozhat a társadalomban a fejlődésre, növekedésre, egyensúlyra vagy az úgynevezett „konvergenciára” fordított energia.</font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; color: #231f20; font-size: 12pt; mso-bidi-font-family: Calibri"><font face="Calibri">Ha arra gondolok, hogy hogyan javulhatnánk az EU szintjére, illetve az eurózóna GDP/fő-jének a szintjére, akkor közgazdaságilag világos, hogy áldozatok árán. Milyen mértékig érdemes vállalni ezeket az áldozatokat?</font></span></p><p class="MsoNormal" align="center" style="text-align: center; margin: 0cm 0cm 10pt"><u><span style="line-height: 115%; color: #231f20; font-size: 12pt; mso-bidi-font-family: Calibri"><font face="Calibri">Vélemény a modellekről</font></span></u></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; color: #231f20; font-size: 12pt; mso-bidi-font-family: Calibri"><font face="Calibri">Belátható, hogy a kínai modell szerint elég könnyedén fellendíthető a gazdaság, csupán az egyének életkörülményeit kell megnehezíteni egy időre. Magyarországon is (bizonyos keretek között) lehetőség lenne pl. az egyének béreinek csökkentésére, a nyugdíjak csökkentésére és az egészségügyi ellátás privatizációjára. Például, csak az gyógyulna meg, aki ki tudja fizetni a költségeket. Néhányszázezer esetleg millió ember élne nyomorban vagy halna meg, de a bevételekből illetve a ki nem fizetett bérekből fellendíthető lenne a gazdaság. Bár, Magyarországon még ez sem lenne elég, de erre majd a végszóban térnék ki.</font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; font-size: 12pt"><a href="http://www.c3.hu/~klio/klio011/klio109.html"><font color="#800080" face="Calibri">Fodor Mihányné remekül</font></a><font color="#000000" face="Calibri"> összegzi egy bekezdésben a főbb összefüggéseket: </font></span><font color="#000000" size="3" face="Calibri">„Az erőltetett szovjet iparosítás példája megismétlődött Kínában a „nagy ugrás” idején, 1958–60-ban. Ott is minden erőforrást, minden élelmiszert át akartak csoportosítani az ipari szektorba; az iszonyatos „eredmény” 26 millió halott volt. <i>Edgar Snow</i> erről is azt írta: éhínség nincs, csak rosszul tápláltak az emberek; egyébként pedig érthetetlenül passzívak a kínai parasztok. Ezt a véleményt azután átvették olyan zsurnaliszták is, akik soha nem jártak Kínában. A harmadik világ tárgykörében szintén felvetődött a téma: <i>W. W. Rostow, C. Black</i> és <i>A. Gerschenkron</i>, a modernizáció-elméletek képviselői azt mérlegelték, mekkora árat érdemes fizetni a korszerűsítésért, és érveléseikben mindhárman felhasználtak valamit a szovjet éhínségről készült újságírói jelentések logikájából. Az államnak erőteljesen be kell avatkoznia az iparosítás érdekében (Gerschenkron); a vidéknek a mezőgazdasági termékek exportja révén hozzá kell járulnia az ipar támogatásához (Rostow).</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; font-size: 12pt"><font color="#000000"><font face="Calibri">Mint az látható, az erőltetett iparosítás (mai kontextusban: erőltetett fejlődés) nagy valószínűséggel nem éri el a célját, vagy csak olyan eszközökkel, melyek a társadalomtudományt messziről elkerülik, és az egyént figyelmen kívül hagyják a modellben. Milyen fejlődés az, ahol a társadalom egy része nyomorban él, pontosan a fejlődés következtében? Ezt azt hiszem, hogy nem csak én érzem ellentmondásnak. (Bár egyes liberálisokból kinézem, hogy azt állítanák, paradoxon.)</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; font-size: 12pt"><font color="#000000"><font face="Calibri">Tehát láthatjuk, hogy a fejletlen államoknak nem feltétlenül a liberalizmus ad megoldást a problémáikra, mert csak akkor vándorol oda a tőke, ha kedvezőbb feltételekkel tudnak dolgoztatni a nagyvállalatok (alacsonyabb bér és adók), kompromisszumot kötve azzal, hogy az infrastruktúra, a termelékenység és egyéb tényezők relatív kedvezőtlenebbek, mint a fejlett országokban. Ám az alacsonyabb bérek és adók még mindig nem jelentenek megoldást, csak abban az esetben, ha ez a munkaerő képzett is.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; font-size: 12pt"><font color="#000000"><font face="Calibri">Sokkal inkább az állam az, aki hatást tud gyakorolni a fejlődésre, és végbe tud menni egy „nem szerves fejlődés”. Erős államra van szükség (és nem kevésbé erős állami felügyeletre), aki megteremt egy olyan intézményrendszert, mely képes választ adni a kérdésre. Magyarországon úgy tűnik, hogy a korrupcióra, tőkehiányra stb. nem adott megfelelő választ az állam, mert a hatalmon lévők képtelenek voltak kezelni vagy alárendelni saját érdekeket, és az érdekcsoportok akaratát a közösség érdekének, vagyis a korrupció állami kereteken belül folytatódott. Nos, ezért nem lenne elég, ha nagyobb bevételeket illetve kisebb kiadásokat produkálna az állam.</font></font></span></p><p class="MsoNormal" align="center" style="text-align: center; margin: 0cm 0cm 10pt"><u><span style="line-height: 115%; font-size: 12pt"><font color="#000000"><font face="Calibri">Következtetés helyett</font></font></span></u></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><span style="line-height: 115%; font-size: 12pt"><font color="#000000"><font face="Calibri">A Gerschenkroni tanokat tehát nem elutasítani kell, hanem figyelembe venni a körülményeket. Legfőképp a globalizáció hatását a társadalomra és a gazdaságra, mert ha akarjuk, ha nem, bizony hatással van ránk.<u></u></font></font></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; line-height: normal; margin: 0cm 0cm 0pt; mso-layout-grid-align: none"><span style="font-size: 12pt"><font color="#000000" face="Calibri">Azért, hogy bebizonyítsuk, Gerschenkron tanai ma is megállják a helyüket, </font><a href="http://europainstitut.hu/kiadvany/fiatal/26_szekely_dobi_andras.pdf"><font color="#800080" face="Calibri">Székely-Doby Andrástól</font></a><font color="#000000"><font face="Calibri"> idézve: „napjainkban is érvényes marad az a tétel, miszerint egy ország a gyors fejlődés reményében mindig az adott kor legfejlettebb technikájának átvételéről és alkalmazásától várhat sikert. ” Egy az egybe Gerschenkron.</font></font></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F16%2Fa_tarsadalmi_es_gazdasagi_fejlodes_alexander_gerschenkron_elmeletenek_elemzese_alapjan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F16%2Fa_tarsadalmi_es_gazdasagi_fejlodes_alexander_gerschenkron_elmeletenek_elemzese_alapjan%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F16%2Fa_tarsadalmi_es_gazdasagi_fejlodes_alexander_gerschenkron_elmeletenek_elemzese_alapjan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A társadalmi és gazdasági fejlődés (Alexander Gerschenkron elméletének elemzése alapján)"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/16/a_tarsadalmi_es_gazdasagi_fejlodes_alexander_gerschenkron_elmeletenek_elemzese_alapjan#comments"><img class="item_ctp" src="https://socialeconomy.blog.hu/rss/image/post/id/1845775" border="0" /></a><br /></p>
magyarország
korrupció
állam
portfolioblogger
alexander_gerschenkron
gazdasági_fejlődés
gazdasági_elmaradottság
fejlett_ország
technika_technológia_átvétele
0
Firka a gazdasági elképzeléseimről
https://socialeconomy.blog.hu
https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/08/gorogorszag_az_allamcsod_meg_az_eu_4
Görögország, az államcsőd, meg az EU (4)
2010-03-08T22:10:00+01:00
2010-03-08T22:10:00+01:00
Sztifler
https://blog.hu/user/264757
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Ismét nem foglalkoznék a számokkal, ha megengeditek, mert azt úgyis leírják a statisztikák, meg a Portfolio is, aztán az is megeshet (hogy cinikus legyek egy kicsit), hogy holnapra már megváltoznak az eddig igaznak hitt mutatók. Ettől eltekintve nézzük meg, hogy </font><a href="http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=129593"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">miért nem segít</font></a><font color="#000000" size="3" face="Calibri"> Németország a csőd közeli helyzetben lévő görögöknek?</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A görögök sorra jelentik be a </font><a href="http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=129449"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">megszorító csomagoka</font></a><font color="#000000" size="3" face="Calibri">t. Azt olvashatjuk, hogy az emberek hajlandóak áldozatot vállalni, ám mégsem alkotott közös álláspontot az EU, mégsem állapodtak meg abban, hogy bizonyos feltételekkel kisegítik a bajbajutott társukat. Pedig nem is kell őket annyira kényszeríteni, mint azt korábban gondoltam, maguktól is belátták a kényszerhelyzetet (a sztrájkokon nem lepődhetünk meg).</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Természetesen nem szeretném kisebbíteni Görögország felelősségét, de ez olyan, mint mikor a gyerek kap egy biciklit, de még egy használati utasítást se dobnak hozzá, mert azt mondja az apa, hogy ne aggódj, majd én itthonról figyellek. Aztán mikor hazajön a gyerek törött küllőkkel meg horzsolt lábbal rá se hederítünk. Mikor meg felajánlja, hogy segít megcsinálni a biciklit kineveti, és azt mondja: „csináld meg magad, ahogy akarod”. Nekem kezd a történet így összeállni. (Talán nem kellett volna bevenni az eurózónába különböző fejlettségi szintű országokat (?); most meg egyesek arról beszélnek, hogy Görögországnak ki kell lépni a monetáris unióból.)</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Mindenestre, abszolút érthető Soros részéről, hogy az euró gyengüléséből húz hasznot, ugyanis amíg ennyire megosztott politikailag az EU, addig mehet is a short rendesen. A Wall Streeten már arra fogadnak, hogy mikor lesz 1 euró 1 amerikai dollár. Ha ezekből a jelekből a döntéshozók nem látják be, hogy közös álláspontra kéne helyezkedni, az veszélyezteti az euróövezet jövőjét is.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Már kár arról beszélni, hogy a szekeret tették a lovak elé, mikor az eurót bevezették, meg, hogy másképp kellett volna elkezdeni a bizniszt.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Ebben a helyzetben nem biztos, hogy a görögök bent tudnak maradni az övezetben. Nem látható még, hogy a megszorítások mennyire bizonyulnak hatékonynak és mennyiben vetik vissza a gazdaság teljesítőképességét. Bizonyos, hogy csőd közeli állapotban lévő gazdaság egyedül nem tud úrrá lenni problémáin, vagyis hitelre van szüksége. Ha pedig nem az EU lesz az, aki segít rajtuk, akkor minden bizonnyal az IMF dob mentőövet. (Nevetnék is, ha nem Európában élnék.)</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Érthető, hogy a németek nem akarják megfizetni a görög pazarlást, meg az is, hogy hasonló helyzetben majd ugyanígy kell(ene) eljárni (PIIGS) az EU-nak. Azonban nem késlekedhetnek sokáig, az egységes álláspont kialakítása kulcskérdés az EU és az euró megítélését illetően.</font></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F08%2Fgorogorszag_az_allamcsod_meg_az_eu_4%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F08%2Fgorogorszag_az_allamcsod_meg_az_eu_4%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F08%2Fgorogorszag_az_allamcsod_meg_az_eu_4%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Görögország, az államcsőd, meg az EU (4)"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/08/gorogorszag_az_allamcsod_meg_az_eu_4#comments"><img class="item_ctp" src="https://socialeconomy.blog.hu/rss/image/post/id/1822644" border="0" /></a><br /></p>
eu
görögország
euró
németország
imf
eurózóna
államcsőd
portfolioblogger
piigs
0
Firka a gazdasági elképzeléseimről
https://socialeconomy.blog.hu
https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/05/oszko_pter_valasza_a_kritikamra
Oszkó Péter válasza a kritikámra
2010-03-05T20:57:00+01:00
2010-03-05T20:57:00+01:00
Sztifler
https://blog.hu/user/264757
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; line-height: 12.5pt; margin: 0cm 0cm 10pt; background: white"><span style="font-family: "Lucida Sans Unicode","sans-serif"; color: #333333; font-size: 9.5pt; mso-fareast-font-family: 'Times New Roman'; mso-fareast-language: HU">„Elöljáróban mindenki védelmében el kell mondanom, hogy egy ilyen cikk a Wall Street Journal hasábjain úgy születik, hogy én mondjuk kínszenvedések árán valahogy belesűritem 2000 szóba, amit gazdaságpolitikáról el szeretnék mondani, ezt aztán a szerkesztők még meghúzzák 1000 szavas terjedelem alá, azaz az eredeti írásból már eleve leginkább csak a tömör állítások maradnak meg, s ebből csinál az MTI, és arra hivatkozva a portfolio egy három bekezdéses hírt. Egy ilyen rövidítésen nyilván lehet fogást találni.<br /><br />Ami egyébként Keynest illeti, nem szeretném hosszan idézni mindazokat, akik már jóval előttem hosszan kritizálták az állításait, vegyünk inkább egy egyszerű példát arról, hogy mi lehet a hátulütője az elméletének. Keynes kétségtelenül nem (vagy nem csak) fogyasztás finanszírozásával javasolt válságot kezelni, azaz nem éppen a 13. havi nyugdíj kifizetésében látta az üdvözítő megoldást, hanem az államot, mint akár hitelforrásokat is felhasználó megrendelőt tartotta a válságkezelés szükséges részének, de lényegében bármilyen struktúrában. Egy szélsőséges példájában azt jelzi, hogy már az is elfogadható megoldás, ha az állam arra alkalmaz munkaerőt, hogy üres konzervdobozokat egyszer elásson, majd kiasson, és újra és újra ezt tegye.<br />Szemben ezzel úgy gondolom, hogy nem csak a fenntarthatatlan fogyasztási viszonyok hitelből finanszírozása a hiba, hanem a piacképtelen vagy éppen nem az adott piacokat támogató tevékenységek finanszírozása sem vezet sehova. Ez elodázhatja az elkerülhetetlen társadalmi alkalmazkodást, de az később úgy is bekövetkezik, ráadásul jó nagy adag felhalmozott adóssággal megnehezítve.<br />A konzervkiásók munkájára ugyanis a piac a válság elmúltával sem fog igényt tartani, ahogy pl. arra sem, ha az állam olyan beruházásokat, olyan közmunkát finanszíroz hitelből, amelyek később, a válság elmúltával sem lesznek piacképesek, azaz nem fogják tudni megúszni a piaci alkalmazkodást, miközben megint csak jelentős adósságot kell majd törleszteni utánuk. Csak azért, hogy az alkalmazkodást, a nehéz döntéseket időben el lehessen tolni.<br />Így válság ide vagy oda, hitelből nem csak 13. havi nyugdíjat felelőtlenség fizetni, de mondjuk például roncsprémiumot is egy olyan országban, ahol a vásárolt autók nagyobb hányada importból származik, vagy olyan beruházást, közmunkát stb., amely soha nem teremt piacképes terméket és foglalkoztatást. Ebben a tekintetben tehát biztos, hogy nem osztom Keynes nézeteit.<br /><br />Az eredeti cikkben - ahogy itt néhány kommentben is elhangzott - értelemszerűen nem azon országok politikáját kritizáltam, akik fenntartható piaci struktúrákat támogattak meg átmenetileg hitelből, amelyek a válság után ugyanúgy életképesek lehetnek, miközben még kezelhető szinten tartják az államadósságukat. Sőt ezek az országok, különösen, ha éppen Magyarosrzág exportpiacait jelentik, számunkra is fontos, hogy tényleges és fenntartható növekedést támogató gazdaságpolitikát folytassanak. Viszont kétségtelenül kritikával illettem azokat (megemlítve pl. Görögországot, de utalva néhány más országra is), amelyek puszta politikai menekülésként használták a stabilizátorokat, amivel jó nagy adag problémát hagynak a következő generációkra.<br /><br />Ami pedig Magyarországot illeti, nyilván nem csak matematikai műveletek zajlottak az elmúlt évben. A 2006-os és a 2009-es költségvetési kiigazítás között éppen az volt a jól látható különbség, hogy az előbbi érintetlenül hagyott politikai tabukat (13. havi nyugdíj, bérkiegészítés, általában a jóléti juttatások), és inkább beáldozta a versenyképességet és a potenciális növekedést (társaságokat és a foglalkoztatást terhelő adók emelésével). Ezzel szemben a 2009-es korrekció csupa olyan politikailag életveszélyes döntésből állt, amelyek legfeljebb rövid távon érintik negatívan a lakossági fogyasztást, azonban rögtön kedvező hatást gyakorolnak a fizetési mérlegre, a potenciális növekedésre és a jövőbeni munkakínálatra (pl. a családtámogatás szigorításából vagy a nyugdíjkorhatár emeléséből nem csak kevesebb költségvetési kiadás, de tartósan nagyobb arányú foglalkoztatás is adódik).<br /><br />A program legjelentősebb elemei egyébként nagyrészt a korábbi Reformszövetség ajánlásain alapultak, tehát az eredmény az ország saját érdeme és nem az IMF-é, aki persze kivesézte és elfogadta az intézkedéseket. A Reformszövetség anyagán dolgozó neves közgazdászok biztos nem vennék jó néven, ha tudnák, hogy puszta könyvelői tevékenységnek minősítették a munkájukat. Azt pedig szerintem érdemes egyszer végigszámolni, hogy az ott meghatározott, tartós gazdaságpolitikát megalapozó intézkedésekből mennyi született meg ténylegesen az elmúlt évben. Szerintem nem kevés.<br /><br />Abban viszont messzemenően egyetértek, hogy a fiskális politikának korlátozottak az eszközei, a leghatékonyabb intézkedéscsomaggal sem lesz képes azonnali közhangulat javulást, gyerekvállalási hajlandóságot, kiegyensúlyozott társadalmi légkört teremteni. Erre ugyanis legalább akkora hatással bírnak a politikai kommunikáció eszközei, a világos jövőkép, a meghatározó politikai erők közötti egyezség bizonyos mértékű társadalmi minimumokról, értékekről, célkitűzésekről. A létbizonytalanságot nem csak a pénzügyi válság fenyegetésének visszaszorításával kell eloszlatni, hanem ezt támogató programalkotással és kommunikációval egyaránt. Függetlenül előrehozott választásoktól.”</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; line-height: 12.5pt; margin: 0cm 0cm 10pt; background: white"><span style="font-family: "Lucida Sans Unicode","sans-serif"; color: #333333; font-size: 9.5pt; mso-fareast-font-family: 'Times New Roman'; mso-fareast-language: HU">Respect! Emberközelisége meglepően pozitív fényt vetett Önre, a szememben, ha ez számít. Sosem hallottam még így nyilatkozni.</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F05%2Foszko_pter_valasza_a_kritikamra%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F05%2Foszko_pter_valasza_a_kritikamra%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F05%2Foszko_pter_valasza_a_kritikamra%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Oszkó Péter válasza a kritikámra"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/05/oszko_pter_valasza_a_kritikamra#comments"><img class="item_ctp" src="https://socialeconomy.blog.hu/rss/image/post/id/1812466" border="0" /></a><br /></p>
magyarország
társadalom
gazdaságpolitika
oszkó_péter
keynes
portfolioblogger
fiskális_poltika
0
Firka a gazdasági elképzeléseimről
https://socialeconomy.blog.hu
https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/05/oszko_szerittem_ezt_jol_benezte
Oszkó ezt jól benézte
2010-03-05T00:11:00+01:00
2010-03-05T00:11:00+01:00
Sztifler
https://blog.hu/user/264757
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">De kár, hogy a többi ország nem úgy járt el, mint Magyarország. Meg kellett volna szorongatni mindenkit, és akkor kilábaltunk volna a válságból. Legalábbis </font><a href="http://portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=129397"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">Oszkó Péter</font></a><font color="#000000" size="3" face="Calibri"> ezt mondja, még ha nem is nyíltan.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000"><font size="3" face="Calibri">„</font><span style="line-height: 115%; font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 10pt">A miniszter szerint a hitelekből finanszírozott - nem csupán magyarországi - növekedés elkerülhetetlenül válsághoz vezet, számos kormányzat azonban a kilábalást az adósságteher növekedésével járó, a hosszabb távú kilátásokat viszont nem javító ösztönző csomagokban látta meg.</span><font size="3" face="Calibri">”</font></font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A hitelből finanszírozott beruházás és komparatív előnykihasználó-javító növekedés nem vezet válsághoz, a fogyasztásorientált növekedés vezethet válsághoz. Vagyis, pl. a 13. havi nyugdíj hitelből finanszírozása válsághoz vezethet. Mondjuk, szerintem inkább államcsődhöz.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Az ösztönző csomagokról nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy milyenek lesznek a hosszabb távú hatásai, a mélyebb recesszió elkerülése a lényeg. Az élénkítés válságban igen fontos, a bizalom és a fogyasztás helyreállítása stb., szerintem ezt nem kell magyarázni. Akinek mégis, az olvassa el </font><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/John_Maynard_Keynes"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">Keynes</font></a><font color="#000000" size="3" face="Calibri"> </font><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Keynesianizmus"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">írásait</font></a><font color="#000000" size="3" face="Calibri">.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Hozzáteszem, ha nincsenek kilábalást ösztönző csomagok a pénzpiacok bezuhannak, mert a befektetők „bedurculnak”. Aztán nézhetünk. Ki vállalna úgy kockázatot, ha még az állam sem áll a gazdaság mögött (illetve nem kötelezné el magát a mielőbbi helyreállítás mellett)?</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">A Lehmann tesókat is meg kellett volna menteni, mindenki világosan látja, még akkor is, ha ez adósságteherrel jár, és közvetlenül nem segíti a hosszú távú növekedést. – De a rövidtávú mélyebb recessziót megakadályozza. (Megint Keynes.)</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Ez a legalapvetőbb baj az ilyen figurákkal. Amikor rövidtávon kell gondolkodni, akkor előhúzzák a hosszúkártyát, mikor meg hosszútávon, akkor azt mondják, hogy azt nem tudja senki, hogy mi lesz 10 év múlva.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Persze, nem tudja senki; azt azonban lehet tudni, hogy milyen lesz pl. a társadalom összetétele. És ha a legnépesebb csoport a 60 év felettiek lesznek 20-30 év múlva (Magyarországon), akkor már hiába változik meg a mainstream szemlélet, akármilyen szuper modellt gyártanak le, a nemzetgazdaság összeomlik. Vagy nem folyósít nyugdíjat. Vagy lehet 70 éves korig dolgozni.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Talán, ha visszatalálnánk a társadalomtudományok világába a matematikaelméletből, akkor világosan látná mindenki: hogy demográfiai trendfordulóra van szükség, nem nyugdíjreformra, vagy folyamatosan emelni a korhatárt, mondjuk 70 évig, aztán meg 80-ig. Akkor biztos fenntartható lesz a rendszer, a ratkósók meg a baby-boomerek sem okoznak majd gondot. Szóval, a motivációt meg a bizalmat kéne az emberekben is „helyreállítani”, a biztonság érzését és a hitet. Ha mindenki eljutna az Önmegvalósításig, akkor az véleményem szerint trendfordulót eredményezne, de talán az is pozitív lenne ha a fiziológiai és a biztonság iránti vágy szükségleteink ki lennének elégítve. Aki nem érti, olvasson egy kicsit </font><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Maslow-piramis"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">Maslowról.</font></a><font color="#000000" size="3" face="Calibri"> Messzire jutottunk az eredeti témától.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000"><font size="3" face="Calibri">„</font><span style="line-height: 115%; font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 10pt">"Magyarország bölcsebben járt el" - írta Oszkó Péter, és részletesen ismertette a magyar pénzügyi és gazdaságpolitika új irányát, amely a 2009 tavaszán megalakult kormányhoz köthető, és amely a megszorító intézkedésekkel jelentősen lefaragta a költségvetési deficitet.</span><font size="3" face="Calibri">”</font></font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Magyarország azért van különleges helyzetben, mert a világgazdasági viszonylatban szinte elhanyagolható, hogy mit csinálunk. Nem befolyásolja Amerikát, Kínát, sem Franciaországot, hogy mi történik itt. Tehát, még válság időszakában is léphetünk elvileg irracionálisat, és azt tesszük (tettük a legmélyebb recessziüban), amit a „többiek” majd a fellendülés időszakában. Talán ezzel előttük járunk.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">De azt a kijelentést, hogy Magyarország bölcsebben járt el kicsit elfogultnak érzem. Ezzel azt mondja, hogy mindenkinek így kellett volna eljárnia. Szerintem, nem kell részletezni milyen hatásai lettek volna ennek, de a tavalyi GDP csökkenés többszöröse lett volna; és az ipari termelést, meg a szolgáltatásokból fakadó jövedelmet kinullázhatnánk. Az agráripart csak azért nem, mert a búza akkor is megterem, ha senkinek sincs munkája, bedőlt a hitele, elárverezték a házát, és az export is 0-zódott. Bár, nem lenne, aki feldolgozza, azért éhen nem halnánk.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Ha pedig arra gondolunk, hogy az államok restriktív gazdaságpolitikát követtek volna (mint Magyarország, amit Oszkó bölcsességnek tart), és abból munkahelyeket hoztak volna létre stb., akkor azt nem szocializmusnak hívnák?</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">(Hozzáteszem, az IMF "érdeme" a magyar egyensúly. Nem Oszkóéké.)</font></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F05%2Foszko_szerittem_ezt_jol_benezte%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F05%2Foszko_szerittem_ezt_jol_benezte%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F05%2Foszko_szerittem_ezt_jol_benezte%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Oszkó ezt jól benézte"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/05/oszko_szerittem_ezt_jol_benezte#comments"><img class="item_ctp" src="https://socialeconomy.blog.hu/rss/image/post/id/1810378" border="0" /></a><br /></p>
gazdaság
magyarország
egyensúly
maslow
magyar_gazdaság
nyugdíjrendszer
nyugdíjkorhatár
oszkó_péter
keynes
portfolioblogger
restriktív_gazdaságpolitika
gazdasgi_növekedés
0
Firka a gazdasági elképzeléseimről
https://socialeconomy.blog.hu
https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/04/gyors_magyar_euro_cseledsor
"Gyors" magyar euró = CSELÉDSOR
2010-03-04T22:32:00+01:00
2010-03-04T22:32:00+01:00
Sztifler
https://blog.hu/user/264757
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><a href="http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/03/04/demjan_szerint_elvesztettuk_penzugyi_fuggetlensegunket/"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">Állítja Demján Sándor</font></a><font color="#000000" size="3" face="Calibri">.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Egyre többen kezdik felismerni, hogy Magyarország gazdaságát megfojtaná a gyors euró bevezetés, illetve a növekedés, versenyképesség stb. alárendelése ennek a célnak. Illetve lehet, hogy már régebben is látták ezt a guruk, csak eddig nem adtak hangot véleményüknek.</font></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify; margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Talán mégis van valami abban, hogy nem szabad a mainstreamerek után menni, gondolkodás nélkül, mint a „hülyegyerek”. Foglalkozni kell a kérdéssel, és ha nem is ért mindenki egyet a nézettel, meg kell fontolni, hogy a feltétel nélküli konvergenciát Maastrichthoz, vagy a fenntartható növekedést tartjuk elsőszámú prioritásnak. </font><a href="http://socialeconomy.blog.hu/2010/02/11/eurot_nekunk_is_vagy_megse"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">[1]</font></a><font color="#000000" size="3" face="Calibri">, </font><a href="http://socialeconomy.blog.hu/2010/02/15/eurot_nekunk_is_vagy_megse_2_velemeny"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">[2]</font></a><font color="#000000" size="3" face="Calibri">, </font><a href="http://socialeconomy.blog.hu/2010/02/22/eurot_nekunk_is_vagy_megse_3_velemeny"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">[3]</font></a><font color="#000000" size="3" face="Calibri"> </font></p><p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F04%2Fgyors_magyar_euro_cseledsor%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F04%2Fgyors_magyar_euro_cseledsor%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F04%2Fgyors_magyar_euro_cseledsor%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="Gyors" magyar euró = CSELÉDSOR"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/04/gyors_magyar_euro_cseledsor#comments"><img class="item_ctp" src="https://socialeconomy.blog.hu/rss/image/post/id/1810159" border="0" /></a><br /></p>
gazdaság
magyarország
eu
euró
demján_sándor
portfolioblogger
cselédsor
0
Firka a gazdasági elképzeléseimről
https://socialeconomy.blog.hu
https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/01/magyarorszag_kozepesen_fejlett_orszag
Magyarország: közepesen fejlett ország
2010-03-01T22:30:00+01:00
2010-03-01T22:30:00+01:00
Sztifler
https://blog.hu/user/264757
<p class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Magyarország 2009-ben is közepesen fejlett ország maradt, tehát ugyanabba a kategóriába sorolható, mint 1900-ban vagy 1950-ben. - </font><a href="http://www.vki.hu/es_doc/Simaimultilat_20100128.pdf"><font color="#800080" size="3" face="Calibri">Mondja Simai (20-24.o.).</font></a><font color="#000000" size="3" face="Calibri"> <span style="mso-spacerun: yes"> </span></font></p><p class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">„Magyarország mozgástere az EU tagság nyomán tehát sok tekintetben szélesedett, de ugyanakkor szűkült is.”</font></p><p class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 10pt"><font color="#000000" size="3" face="Calibri">Az intézményi közgazdaságtan mellett nem mehetünk el ezentúl, ha nem akarunk régi modellekre építkezni...</font></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F01%2Fmagyarorszag_kozepesen_fejlett_orszag%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F01%2Fmagyarorszag_kozepesen_fejlett_orszag%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fsocialeconomy.blog.hu%2F2010%2F03%2F01%2Fmagyarorszag_kozepesen_fejlett_orszag%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Magyarország: közepesen fejlett ország"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://socialeconomy.blog.hu/2010/03/01/magyarorszag_kozepesen_fejlett_orszag#comments"><img class="item_ctp" src="https://socialeconomy.blog.hu/rss/image/post/id/1801442" border="0" /></a><br /></p>
magyarország
eu
mozgástér
mainstream
portfolioblogger
intézményi_közgazdaságtan
0
Firka a gazdasági elképzeléseimről
https://socialeconomy.blog.hu