Firka a gazdasági elképzeléseimről

Közgazdaságtan mindenkinek, és nem mindig a mainstream fajtából. Akinek véleménye van, és szeretné, hogy megvitassuk, a "nemzetgazdasag @ gmail . com" címre küldhet levelet. Fontosnak találom, hogy visszataláljunk a társadalomtudományokhoz, mert a közgáz ennek a fának egy ága. Az egyének viselkedése befolyásol mindent.

Osztás

Share |

Friss topikok

  • Sztifler: @Sztifler: egyébként, jó példa most erre a jelenlegi állapot. felpörgetné a gazdaságot, ha gyengül... (2010.06.13. 20:14) Mentsük meg a devizahiteleseket? Vagy a gazdaságot?
  • CICMÓK: Remek összefoglalás. Remélem olyanok is olvassák akik tanulhatnak belőle. Várom a folytatást. (2010.05.16. 10:40) Olajcégek (2)
  • Sztifler: www.portfolio.hu/cikkek.tdp?h=2&k=4&i=133096 (2010.05.14. 10:44) Ments meg minket, "euró"!
  • mig8 (törölt): @NRG8: A benzin árának csökkentése nem okoz feltétlenül pazarlást. Mert hogyan is pazarolhatnál... (2010.05.05. 00:25) Gáz van a benzinpiacon - Vélemény
  • Sztifler: Köszönjük az írást! Nekem nagyon tetszett, és sok dolgot megtudtam belőle. (2010.04.28. 09:54) Olajcégek (1)

Linkblog

Ments meg minket, "euró"!

2010.05.05. 23:16 Sztifler

Ebben a tévképzetben éltünk évekig, és azon ábrándoztunk, hogy majd megint valaki (vagy valami) más megoldja helyettünk a problémákat. Szerencsére annyira bénák voltunk, hogy még ezt sem sikerült összehozni. Ha sikerült volna, most nézhetnénk ki a fejünkből, hogy a megváltásnak hitt euró milyen bajba sodort volna minket.

A gazdaságpolitika egyik célja az volt, hogy vezessük be az eurót, szinte bármi áron. Ezzel önmagában nem is lett volna baj, ha nem olyan eszközöket alkalmazunk hozzá, mint az adóemelés, áfa emelés, különadó, ilyen-adó, olyan-adó, melyek porrá zúzzák a versenyképességet. Még a nominális konvergencia sem indult meg, az állam adóssága is növekedett, közben a GDP növekedési üteme is lelassult. […] Előző posztjaimban már eleget bántottam a magyar gazdaságot, így nem is folytatnám… [1], [2], [3].

Ha sikerült volna…

Ha sikerült volna teljesíteni a kritériumokat, és bevettek volna az Elit-klubnak tekintett eurózónába, akkor bizonyára semmi dolgunk nem lett volna soha többet, és még a válságot is kinevethettük volna páholyból nézve. Némi gúnnyal, de valahogy így vélekedhetnek az euró szerelmesei.

A helyzet azonban az, hogy az eladósodott és alacsony jövedelmű országokban (ahol az IMF elég sűrűn látott vendég), nem biztos, hogy ez a helyzet (máshol se). Ha „folyamatosan” az IMF-nek kell hitelezni egy országot, akkor az azért van, mert az előző hitelt sem tudja kicsengetni, és államcsőd lenne. Így – Magyarország esetében - még nagyobb hitelállományt görgetgetünk magunk előtt, amit valahogyan vissza is kéne fizetni. Ez csak úgy fog menni, ha beindul a hosszú távú növekedés.

Az átalakuló gazdaságok (és az alacsony jövedelmű országok) termelékenysége igen alacsony, a jövedelemnövekedést a beáramló tőkétől várhatják, meg a hazai vállalatok növekedésétől. Ha korlátok közé szorítjuk a vállalatok növekedésének lehetőségeit, akkor ne várjuk, hogy menni fog a talicska.

A külföld pedig nem akkor fog megbízni bennünk, ha az államháztartási hiány 3,8% vagy 4,8% lesz, hanem akkor, ha látják a stabilitást, növekedést. Elég nagy ostobaság azt hinni, hogy rövidtávon kell törekedni a bizalomra, például azzal, hogy betartjuk a 3,8%-os hiányt, […] ezért hatalmas áldozatokat kellene hozni. Egy bugyuta példát hozva rá: ha eladom az ágyamat, akkor csökken az adósságom, de holnap nem lesz hol aludnom. (Magyarországnak már nem nagyon van mit eladnia, sok mindent privatizáltunk, és valahogy még így sem csökkent az adósságállomány, pech.) Ha meg „sokkal” kevesebb pénzt költünk, akkor kevesebb termékre lesz szükség, így a gyárakban kevesebb dolgozóra, akik nem fognak jövedelemmel rendelkezni, és újra csökken a fogyasztás.

Ja, hogy a befektetők mégis „jobb” kedvre derültek? és emiatt öntötték a pénz a gazdaságba. Tényleg. Olyan lufikat fújtak a tőzsdéken ismét, hogy „öröm” lesz nézni, ahogy kipukkannak. Már el is kezdődött a szivárgás…

Egy kis tanulság

Ha csatlakoztunk volna a zónához, egy viszonylag gyenge árfolyammal, ami a frankhiteleseknek nem esett volna olyan jól, akkor figyelhetnénk az EUR/CHF-et, és csak a körmünket rághatnánk, hogy ne legyen mozgás az árfolyamban. – De ez egy igen alacsony kockázat, mivel az EUR/CHF nem nagyon mozgolódik, illetve szűk tartományban. (Tudom, a gyenge árfolyam jó lett volna az exportnak. Biztos jó lett volna, ha magas hozzáadott értéket tudnánk hozzácsapni a termékekhez, mielőtt exportáljuk.)

Ami már a nagyobb rizikó, hogy valószínűleg mi is PIGS-ek lennénk, mondjuk, nem tudom hova nyomnák be a H betűt, de bizonyára megoldanák. Aztán ijesztgetnének mindenféle államcsőddel, meg, hogy elmennek a befektetők, úgyhogy azonnal vágd vissza a kiadásokat. Kell ez nekünk?

És azon egyszerű oknál fogva, hogy nincs motorja a gazdaságnak, és a versenyképesség cseppet sem jellemző ránk félhetnénk is ezektől a mondatoktól.

Mit kéne tenni?

(1)    A növekedésnek kell lenni a gazdaságpolitika elsődleges céljának.

(2)    A gazdasági növekedést és a versenyképességet helyreállítani.

(3)    Az intervenciós sávot visszaállítani, hogy a spekulációk ne érinthessék az országot.

(4)    Az infláció alacsonyan tartása fontos, de nem mindenekfelett való. A gyors növekedés valamivel magasabb inflációhoz vezethet.

(5)    Az újraelosztás hatékonyságának növelése

(6)    Pazarlás megszűntetése (pl. alanyi családi pótlék megszűntetése, önkormányzatok racionalizálása)

(7)    A gyermekvállalás ösztönzése (pl. családi adózás), a születésszám csökkenésének megállítása

(8)    Világos makro-pálya, költségvetés több évre előre

6 komment

Címkék: eu euró gazdaságpolitika imf pigs államháztartási hiány államadósság versenyképesség eurózóna gazdasági növekedés államcsőd portfolioblogger euró bevezetése fiskális poltika piigs

A bejegyzés trackback címe:

https://socialeconomy.blog.hu/api/trackback/id/tr801977877

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mig8 (törölt) 2010.05.06. 17:23:30

Érdemes megnézni Szlovákia esetét. Tanulságos.

Ők is arra hajtottak, hogy minél előbb bevezethessék az eurót, ami közvetlenül a válság előtt sikerült is nekik. Kérdés, hogy vajon, jól jártak-e vele?

Ez a válasz arra, hogy érdemes-e az euró minél előbbi bevezetéséért küzdeni.

is 2010.05.06. 17:24:04

az érem másik oldaláról persze egy szó sem, jól agyon van hallgatva: ha hitelt veszek fel, akkor nemcsak, hogy vissza kell fizetnem (tehát a mai joobban létért a jövőbeli rosszabbul léttel fizetek), de még kamatot is fizetnem kell, tehát a mai verébért, amit kapok, holnap egy túzokot kell adnom.

a kulcsszó nem az, hogy hitelből, vagy nem, hanem hogy van-e egyensúly, azaz felvett hitel megtermeli-e nemcsak a tőkéjét, de a kamatát, sőt esetleg valamivel többet is. sajnos Orbánnal is csak negatív tapasztalatok vannak, mert a kétéves költségvetés (az eslő a sorban) kb. hiába volt elsődleges egyenlegében negatív, nem termelte ki még a tőkéjét sem, mert lakáshitel, meg élményfürdő lett belőle (az első szimpla jóléti kiadás, tekintettel arra, hogy a felhúzott építőipar svarcban, nem sok adót fizetve csinálta a házakat; a másodikak meg most mennek csődbe).

én ezért, meg Medgyesi, meg Gyurcsány tapasztalatából mondom: jobb lenne a magyarnak hitel nélkül, pusztán teljesítmény és hatékonysági alapon termelni, és amit megtermelt, abból építkezni tovább. lehet, hogy Orbánnál csak szólam, de szerintem is a 0%-os hiány a legjobb hiány. nem közgazdaságilag, hanem a magyart ismerve.

Sztifler · http://socialeconomy.blog.hu 2010.05.06. 17:36:34

@mig8: Szlovákia szenvedett a versenyképessége csökkenésétől, amit az erős euró eredményezett, most örülhet valamenynire, ha gyengülni kezd.

A Szlovák gazdaság elsődleges célja a növekedés volt, ezért sikerült az eurót bevezetni.

@is: a 0%-os hiány a legjobb hiány, ez így van. de... 0%-os növekedésnél feltételezzük, hogy egy ország ktgvetési hiánya 0%, a növekedés akkor indul be "gyorsan", ha negatívba megy át a hiány, majd újra 0% körül stailizálódik a növekedés hatására.

0%-os növekedésnél feltételezzük, hogy a költségvetési hiány 1-5% körüli, a növekedés nem akkor indul be, ha a hiányt 0%-ra akarjuk vinni (restrikcióval), hanem akkor ha 5-8% körülire növeljük(expanzióval, pl. élénkítéssel, cégek versenyképessé tételével, adócsökkentéssel - és szigorúbb adózási szabályokkal), ennek hatására beindul a növekedés, majd a hiány a növekedés hatására 5% alá fog csökkenni.

Sztifler · http://socialeconomy.blog.hu 2010.05.06. 19:11:43

Hopp...
www.portfolio.hu/cikkek.tdp?h=1&k=4&i=132761

Épp tegnap mondtam, hogy az ERUCHF viszonylag stabil. Azt hiszem, hogy ez a kockázat is az "alacosny" kategóriából a "magas"-ba átsorolható. Mi sem bizonyítja jobban az intervenciós sávunk (vagy jegybanki intervenció) szükségességét.

"Ha csatlakoztunk volna a zónához, egy viszonylag gyenge árfolyammal, ami a frankhiteleseknek nem esett volna olyan jól, akkor figyelhetnénk az EUR/CHF-et, és csak a körmünket rághatnánk, hogy ne legyen mozgás az árfolyamban."

mig8 (törölt) 2010.05.07. 13:34:11

@Sztifler:

Kösözönöm a választ! Látom, Sztifler, az árfolyamok közel állnak hozzád. :-)

Vegyük sorra, hogy mi történt volna, ha már korábban bevezetjük az eurót!

- Rögzítjük a forint és az euró árfolyamát. azaz olcsítjuk a saját vagyonunkat.
- gyakorlatilag befagyasztjuk a béreket. azaz a magyar munkaerőt értékeljük le.
- gyakorlatilag megszűnik az exportból származó esetleges plusszbevétel, azaz a bevételi oldalunkat vágjuk meg.

Tehát szerintem várjuk meg, amig a gazdaság felpörög, a forint felértékelődik az euróhoz képest némelyest és csökken az exportfüggőségünk. majd akkor lesz egyel több indok a csatlakozásra.

De még akkor se lesz meg minden, mert pl az államadósság mértéke is fontos ebből a szempontból. Vagy az importunk alakulása. És még sorolhatnám.