Firka a gazdasági elképzeléseimről

Közgazdaságtan mindenkinek, és nem mindig a mainstream fajtából. Akinek véleménye van, és szeretné, hogy megvitassuk, a "nemzetgazdasag @ gmail . com" címre küldhet levelet. Fontosnak találom, hogy visszataláljunk a társadalomtudományokhoz, mert a közgáz ennek a fának egy ága. Az egyének viselkedése befolyásol mindent.

Osztás

Share |

Friss topikok

  • Sztifler: @Sztifler: egyébként, jó példa most erre a jelenlegi állapot. felpörgetné a gazdaságot, ha gyengül... (2010.06.13. 20:14) Mentsük meg a devizahiteleseket? Vagy a gazdaságot?
  • CICMÓK: Remek összefoglalás. Remélem olyanok is olvassák akik tanulhatnak belőle. Várom a folytatást. (2010.05.16. 10:40) Olajcégek (2)
  • Sztifler: www.portfolio.hu/cikkek.tdp?h=2&k=4&i=133096 (2010.05.14. 10:44) Ments meg minket, "euró"!
  • mig8 (törölt): @NRG8: A benzin árának csökkentése nem okoz feltétlenül pazarlást. Mert hogyan is pazarolhatnál... (2010.05.05. 00:25) Gáz van a benzinpiacon - Vélemény
  • Sztifler: Köszönjük az írást! Nekem nagyon tetszett, és sok dolgot megtudtam belőle. (2010.04.28. 09:54) Olajcégek (1)

Linkblog

„Ne dolgozz, eltartunk” – avagy a legnagyobb hibák

2010.03.18. 23:57 Sztifler

Az elmúlt időszak egyik legnagyobb hibája az volt, hogy nem támogatta a szegény (és alacsonyan kvalifikált) rétegek munkába állását, visszatérését a munkapiacra. – Nem azt a szétrágott csontot szeretném tovább rágni, hogy segélyből jobban meg lehet élni, mint minimálbérből, de tény, hogy ez is közrejátszik, és racionális döntés segélyből élni. Ez a magyar állam hibája, és nem az egyéneké.

Sokkal inkább a transzferekkel foglalkoznék most. A transzferek általában az ún. egy főre eső jövedelemhez vannak kötve, ezért, aki egyáltalán nem rendelkezik elsődleges jövedelemmel a legnagyobb támogatási sávba esik. Ilyen például a távfűtés, az energia vagy a gázár támogatása, kompenzálása. Ez arra ösztönzi az egyént, hogy egyrészt minél alacsonyabb jövedelmet valljon be, másrészt, hogy ne is dolgozzon. – Mert úgyis megkapja a támogatást. Ezeket a transzfereket „ki kell vezetni”; nem azonnal, de előre tervezetten, legfeljebb középtávon.

Elfogadhatóbb alternatíva lenne, hogy ezek helyett egy olyan támogatási rendszert vezessenek be, mely motiválja az egyént a munkára. Tehát, ha a jövedelmet kell más módon adóztatni, mégpedig úgy, hogy azt kell megnézni, hogy hány egyén él abból a jövedelemből. – És ahogy csökken az egy főre eső jövedelem, úgy csökkenjen az adófizetés mértéke is. Sajnos, ez is azt ösztönzi, hogy elhallgassák az egyének a jövedelmüket, vagy annak egy részét; - de amíg lesz adóztatás, addig ez nem fog változni.

Ezt azonban nem lehet egyik napról a másikra meglépni. Szükségszerű, hogy az alacsonyan iskolázott rétegek hiányosságaira megoldást találjunk, ezeket az egyént „rá kell bírni” arra, hogy visszakerüljenek (vagy bekerüljenek, mert van, aki életében nem dolgozott) a munka piacára. Ez csak egy tényező, mely számos más kérdést vet fel.

Hogyan taníttassuk a felnőtt egyéneket? Hogyan reagáljunk a regionális egyenlőtlenségekre? Mit tegyünk azokban a falvakban, városokban, ahol nincs munkalehetőség? Hol legyenek a jövedelem/fő sávok? Mit kezdjünk a minimálbér adómentességével?

Azonban belátható, hogy a jelenlegi rendszerben alacsonyan kvalifikált egyéneknek (8 általános, vagy az alatt) nem „éri meg” dolgozni (más kérdés, hogy foglalkoztatni sem nagyon éri meg őket). Jellemző továbbá, hogy feketemunka mellett a segélyt, transzfert, támogatást is felvesznek. De ez már egy másik poszt témája…

4 komment

Címkék: munka adózás munkanélküliség transzfer portfolioblogger iskolázottság alacsony jövedelem raconális döntés

A bejegyzés trackback címe:

https://socialeconomy.blog.hu/api/trackback/id/tr651851232

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nagy Tibi (törölt) 2010.03.19. 08:47:46

A kérdés nem új keletű.

"Az egyenlőség és a hatékonyság közötti [konfliktus] a mi legnagyobb társadalmi-gazdasági választási kényszerünk, és a társadalompolitikai dimenziók tucatjaiban sújt bennünket. Nincs rá lehetőség, hogy a piaci hatékonyság kecskéje is jóllakjon, s a káposzta is egyenlően elosztható legyen."

Arthur Okun

Sztifler · http://socialeconomy.blog.hu 2010.03.19. 08:50:22

alapvető, de nézd meg Magyarországon a foglalkoztatottságot, nemrég olvastam egy cikket, (csak már nem tudom, hogy hol) hogy az EU-ban a legrosszabb a hasonló népeségú (10millió) államokban. Telán, azért mert "kifizetődő", racionális nem dolgozni hazánkban egyes társadalmi rétegeknek.

miklos68 2010.03.24. 11:07:08

Mindkét hozzászóláshoz ( szerintem ) illő mondandó.
A foglalkoztatottsági statisztika egy szép dolog, csak éppen a káposzta elvet nem mutatja. A foglalkoztatottak között igen szép számban szerepelnek azok, akik a káposztát csak eszik, de a megtermeléséből nem igazán vállalnak szerepet. Ha jobban utána néznénk, a termelés szempontjából inaktív köztisztviselők és egyéb hasonló alkalmazottak létszáma szép szeletet kanyarintana ki a statisztikából. Visszatérve a káposztához: a káposztaevés Magyarországon lényegesen kifizetődőbb foglalatosság, mint a megtermelés.

bonebear · http://cinca.blog.hu 2010.04.07. 21:27:33

Nekem ebből a problémakörből az egyértelműen világos, hogy az oktatással, és kiemelten a szakképzéssel kell kezdeni először valamit, és kb. 2 késéssel a kényszerek általi terelegtést is be lehet akkor majd vezetni, feltéve hogy a szakképzés érdemben és megfeleő irányban javul majd. Én pl. el tudnék képzelni valami diákhitel szerűt átképzésre, hogy ingyen se legyen, de ne is vágjon el a lehetőségtől.
süti beállítások módosítása