Firka a gazdasági elképzeléseimről

Közgazdaságtan mindenkinek, és nem mindig a mainstream fajtából. Akinek véleménye van, és szeretné, hogy megvitassuk, a "nemzetgazdasag @ gmail . com" címre küldhet levelet. Fontosnak találom, hogy visszataláljunk a társadalomtudományokhoz, mert a közgáz ennek a fának egy ága. Az egyének viselkedése befolyásol mindent.

Osztás

Share |

Friss topikok

  • Sztifler: @Sztifler: egyébként, jó példa most erre a jelenlegi állapot. felpörgetné a gazdaságot, ha gyengül... (2010.06.13. 20:14) Mentsük meg a devizahiteleseket? Vagy a gazdaságot?
  • CICMÓK: Remek összefoglalás. Remélem olyanok is olvassák akik tanulhatnak belőle. Várom a folytatást. (2010.05.16. 10:40) Olajcégek (2)
  • Sztifler: www.portfolio.hu/cikkek.tdp?h=2&k=4&i=133096 (2010.05.14. 10:44) Ments meg minket, "euró"!
  • mig8 (törölt): @NRG8: A benzin árának csökkentése nem okoz feltétlenül pazarlást. Mert hogyan is pazarolhatnál... (2010.05.05. 00:25) Gáz van a benzinpiacon - Vélemény
  • Sztifler: Köszönjük az írást! Nekem nagyon tetszett, és sok dolgot megtudtam belőle. (2010.04.28. 09:54) Olajcégek (1)

Linkblog

Tarthatatlan a költségvetés? Megszorítás, már megint?

2010.03.27. 14:46 Sztifler

„Újabb megszorítás kell az egyensúlyhoz”, állítják az okosok. Ha jól emlékszem azt gondolták a neoliberális paradigmakövetők, hogy Bajnai-csomag éppen elegendő lesz a költségvetési egyensúlyhoz, és aztán végre elindulhatunk a csodálatos növekedés irányába, mely oltárán fel kell áldozni „valamit”.

Elvégeztük a keresletszűkítéssel járó kiigazítást, és vártuk a csodát, csak azt nem tudom, hogy miért? Ki lehet az az elvetemült, aki azt gondolta, hogy a restrikció jótékony hatással van önmagában?

Egy kis filosz…

A restrikció, megszorítás ceteris paribus tovább csökkenti a GDP-t recessziós időszakban, ugyanis nincs „motorja” a növekedésnek. A kereslet visszafogása, vagyis az el nem költött jövedelem nem tud a vállalatokhoz se kerülni, beruházni sem lehet azt, de még a párnába se lehet tenni. A kiadás-visszafogás azt eredményezi, hogy a gazdaság tovább fog zsugorodni; az adóbevételek visszaesnek, mert a vállalatok profitja csökken, az egyénekre nincs szükség a munkapiacon, mert a vállalatok kisebb total revenuja miatt csak veszteséggel lehetne alkalmazni őket, így a zsugorodás tovább folytatódik.

A belső kereslet és a különböző tényezők (elmaradt adóbevételek, növekvő munkanélküliség, vállalati csődök) egymásra való hatása újabb restrikciót követel, mellyel olyan „spirálba” kerülhetünk, ami ceteris paribus tovább csökkenti a gazdasági teljesítményt, ha a recessziónak globális szinten nem lesz vége az adott időszakban.

Jöjjenek a számok…

A költségvetési hiány tarthatósága (vagy tarthatatlansága) komoly vitákat eredményezett már eddig is. Most úgy áll a helyzet (optimista számítás szerint), ha minden igaz, hogy kb. 50 milliárdot kéne spórolni, hogy tartható legyen a hiánycél. Olyan 26.000 milliárd forintos GDP-vel számolgatva, a GDP 0,2%-át kéne megspórolni. Azonban, ha újra a fogyasztás rovására megy a restrikció, vagy a vállalatok profitját csökkenti, akkor újra gondolkodhatnak, hogy honnan vegyenek el, ismét.

Elkúrtuk…

A fiskális restrikció nem adott hosszú távú növekedési perspektívát (de még rövidtávon is gondot okozott önmagában), és strukturális, intézményi reformok hiánya és a gazdaságpolitika pénzszemléletű mivolta miatt nem látható a növekedés.

Ahogy Róna Péter mondaná, nem az egyensúly vagy a szigorú költségvetési politika teremti meg a bizalmat (ez csak egy feltétel, legfeljebb a pénzpiacok ideiglenes bizalmát eredményezi), hanem a gazdasági környezet. A magas adók, kiszámíthatatlan környezet, a célfüggvény irreális volta nem teszi lehetővé, hogy helyrebillenjen a gazdaság, úgy hosszú távon.

Vélemény…

A Bajnai-féle megszorító-csomag hatása annyi volt, hogy megmentette adott időpontban a csődtől az országot, de nem adott megfelelő választ a növekedés kérdésére, és beszűkítette a lehetőségeket is. Értem ezalatt azt, hogy a megszorításokkal párhuzamosan olyan mély reformokat kellett volna véghezvinni, ami megteremti a növekedés alapjait (adóreform, oktatás és az oktatás „hiányának” felszámolása bizonyos rétegeknél, szakképzés, komparatív előnyök kihasználásának tanulmányozása stb.).

Amit kihagytak a képletből…

Ha elméletileg nézzük meg az intézkedéscsomagot, akkor működnie kellett volna. Ugyanis, a költségvetés valóban egyensúly-közeli állapotba került.

Vagyis, ha megvan a növekedés alapja, illetve más hátrányok nincsenek (GDP-csökkenés, versenyképtelenség, magas adók, járulékok), akkor a restrikció működik. – A hibát akkor követték el, mikor nem látták (vagy nem vettek tudomást róla), hogy a költségvetés kiadási oldalának megvágása ugyan egyensúlyba hozza a költségvetést, de például a munkanélküliséget növeli, a keresletet meg szűkíti, végső soron a szegénységet is növelheti.

Véleményem szerint növelni is fogja, például a gázár támogatás kivezetésével. Télen meg sorba fognak állni az emberek a segélyért? […] Akkor lesz csak sokk, és igazi fogyasztáscsökkenés.

12 komment · 1 trackback

Címkék: költségvetési hiány megszorítás állam versenyképesség róna péter bajnai kormány portfolioblogger restriktív gazdaságpolitika

A bejegyzés trackback címe:

https://socialeconomy.blog.hu/api/trackback/id/tr291872901

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Miféle válságkezelés? Még mindig adósságspirálban 2010.03.30. 14:35:04

A jelenlegi gazdaságpolitika mellett Magyarország az adósságspirálból nem tud kitörni. A Bajnai-kormány sok kemény intézkedést hozott, de csak elodázta a csődöt. Akkor mi szükség volt rá? (Fotó: MeH) Az Európai Bizottság lehúzta a magyar konvergencia...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

is 2010.03.28. 20:48:18

egy pici, ötödikes általánosos logikát vegyünk már elő. ezeket az állításokat teszed:

- eddig rossz volt a megszorítás
- azért rossz, mert nem eredményes
- abból látszik, hogy nem eredményes, hogy még kell
- a még kellt pozitívan idézed, tehát akkor a még kell megszorítás meg jó lesz

nem rágom szájba, okosnak ennyi elég.

kb. úgy kellene kiugrani ebből a gondolati csapdából, mint az Achilles-béka versenyfutásnál. a növekedés épül az egyensúlyra, és nem az egyensúly a növekedésre. ne óbégassunk, hogy nincs növekedés, amikor még egyensúly sincs. igen, dzsentrik voltunk, és most ez a szopóág. meg kell fizetni 2001-2006-ot, nem dzsentriként óbégatni, hogy jaj-jaj, és azt állítani, hogy az a hülye, aki le akar a dzsentri életmódról térni.

Sztifler · http://socialeconomy.blog.hu 2010.03.28. 20:54:47

akor félreértettél. ha "reformokkal" járt volna a megszorítás, nem kellene "még".

a megszorítások nem jártak együtt a növekedés ösztönzésével.

az egyensúlyra épített növekedés elméleti szempontból eléggé problémás, mert ha folyamatosan az egyensúlyra törekszönk, RESTRIKCIÓVAL, VERSENYHÁTRÁNNYAL, magad ADÓKKAL, akkor nem fog létrejönni soha, vagy csak egy nagyon alacosny szinten, ami nem indokolt.

Bokrosnak is voltak növekedés-ösztönző gondolatai a keresletszűkítéssel párhuzamosan. pedig akkor s evolt egyensúly. (pl. csúszó-leértékelés)

szóval, kicsit gondolkodni kéne, és nem a bukott neoliberális eszméket szajkózni, hogy majd helyreáll a megszorítással a gazdaság, mert kialakul újra a "bizalom".

nos, a részvénypiacokon időlegesen lehet, hogy az egyensúly-törekvés miatt kialakul egyfajta bizalom, csökken az államcsőd kockázata, DE a reálgazdaságban csak akkor működik ez ha csökken a versenyhátrány is, és megéri itt vállalatokat létrehozni és folyamatos rentabilitást remélnek a külföldi és belföldi vállalatvezetők is, például.

de ez a gondolatmenet már meghaladja az ötödikes szintet.

Sztifler · http://socialeconomy.blog.hu 2010.03.28. 21:39:20

attól tartok, még jobban félreértettél, mint gondoltam.

még kell - állítják az okosok.

"A belső kereslet és a különböző tényezők (elmaradt adóbevételek, növekvő munkanélküliség, vállalati csődök) egymásra való hatása újabb restrikciót követel, mellyel olyan „spirálba” kerülhetünk, ami ceteris paribus tovább csökkenti a gazdasági teljesítményt, ha a recessziónak globális szinten nem lesz vége az adott időszakban." [..] "A Bajnai-féle megszorító-csomag hatása annyi volt, hogy megmentette adott időpontban a csődtől az országot, de nem adott megfelelő választ a növekedés kérdésére, és beszűkítette a lehetőségeket is."

ebben nem tudom, hol a pozitív idézés:) levezettem, hogyan is műküdik ez az egyoldalú nézet, mely a restrikciótól bármit is vár.

"Azonban, ha újra a fogyasztás rovására megy a restrikció, vagy a vállalatok profitját csökkenti, akkor újra gondolkodhatnak, hogy honnan vegyenek el, ismét." - kellhet, DE nem szabad, hogy "ezekre a tényezőkre" hasson.

öreg büzész 2010.03.28. 22:50:05

A probléma ott van, hogy a Bajnai-programm soha semmi mást nem állitott, mint azt hogy az országot megmenti az államcsőd veszélyétől. Egy év várható időtartamra mást nem is igen igérhetett volna.
Valóban lehet hogy jobban jártunk volna, ha ezt így is megprobáljuk a reformok irányába terelni, csak két jelentős probléma volt vele.
Nemzeti konszenzus hiányában a reformok folyamatosságára semmilyen jel nem utalt (és akkor még finom voltam)
A reformok kezdeti lépései mindig negatívan befolyásolják az egyenleget rövid távon, és kérdés mennyiért tudtuk volna ezt finanszirozni egy egyébként is kiszáradt pénzpiacon.
És hiába nem tetszik ez neked, de tartós növekedést csak egyensúlyi pénzügyi helyzetre lehet alapozni, minden más a szerencsejáték vagy a vajákosság kategóriájába tartozik.

Sztifler · http://socialeconomy.blog.hu 2010.03.28. 23:05:50

@öreg büzész: nézd meg az USA menynire (van) volt egyensúlyba növekedés közben.

hiába leszünk egyensúlyba, az elsődleges egyenleg akár pozitív is lehet, az adósság és a kamatok nem "hagyják" c.p. , hogy érvényesüljön ez a jótékony hatás. ha pedig nem indul be a növekedés, akkor egyre "kisebb", vagy stagnáló gazdaságban kell megteremteni az egynesúlyt, ahelyett, hogy a növekedés alapköveit tennének (tettük volna) le.

ki lehtne próbálni, hogy az egyensúlyhoz való eljutáig, jövedelem-szűkítéssel mennyit csökkenne a GDP, ha L vagy W válásg lenne; kívánom, ne legyen. (a legjobban az L szemléltetné, ugyanis világgazdaság stagnálásával folyamatosan csökkenne a magyar GDP.)

öreg büzész 2010.03.29. 00:14:00

Sajnos mi más csapatban játszunk mint az USA a mienk egy kicsi nyitott gazdaság ami baromi sérülékeny lenne akkor is ha nem lenne nyakig eladósodva.
Ha nem is teljesen, de az amerikai pénzügyi rendszer egy kváziegyensúlyban volt a válság előtt, és még most se borult fel annyira az egyensúlya mint ami a puszta számokból következne; ennek pedig az az oka, hogy kína és a szintén nagy jövedelemfelesleggel rendelkező arab államok szinte bármi áron hajlandóak finanszírozni az amerikai hiányt, mert ha az USA bedől, akkor nekik harangoztak (meg a világ többi részének is, de ez a világ többi részét érdekli inkább).

Sztifler · http://socialeconomy.blog.hu 2010.03.29. 00:15:53

@öreg büzész: ez így van, az USA-t finanszírozni kell, lételem.

de had mutassak még valamit:

"Most a Bajnai féle megszorítás nyomán úgy tűnik, hogy jobb az ország egyensúlya. Ez azonban ideiglenes, mert egyoldalúan a belső fogyasztás visszafogásán alapul. Középtávon a jelenlegi gazdasági modell újra meg újra felszínre hozza a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlytalanságát. Az ország adóssága 7-9 évente megkettőződik akkor is, ha az állami költségvetés hiánya nulla. A külső hiány oka tehát alapvetően NEM az állami költségvetés túlköltekezése."

Róna Péter: A helyzet kilátástalan
hungary.indymedia.org/node/16270

öreg büzész 2010.03.29. 00:48:50

Vagy sajnos egy még élőbb és tisztább ellenpélda.
Az első megszorítás a rendszerváltozás óta a Bokros-csomag volt.Ami egy már egyébként is megroppant fogyasztási piacot ért el, és a gazdasági ciklusokhoz képest eléggé gyorsan egy stabil 4 százalék körüli GDP növekedéshez vezetett, ami egészen 2006-ig kitartott.
Az általad is pozítivan említett csúszó leértékelés épp egy fogyasztást visszafogó, de az exportőröket segitő akció lett.
Meggyesiék viszont elárasztották a piacot pénzzel, ami a fogyasztás növekedését vonta maga után, de ebből csak az adósság felpőrgése, a forint megerősödése és egy szenvedő gazdaság jött ki.

Sztifler · http://socialeconomy.blog.hu 2010.03.29. 00:54:38

@öreg büzész: ez nem ennyire egyértelmű, a közte lévő kormány is beavatkozott, rendesen.

Bokros csúszó leértékelésével az volt a baj, hogy az export termékek hozzáadott értéke relatív nem volt oylan magas. [...] de legalább nem csak kereslet-visszafogásra épült a program, ez volt benne a pozitiv. ez teremthette meg a növekedést.

öreg büzész 2010.03.29. 10:42:17

@Sztifler: Egyáltalán nem olyan mértékben mint ahogy azt mostanában szeretik felemlegetni.
És bizony annak a közben levő kormánynak a tevékenysége is azt mutatja, hogy amíg a saját véletlenül sem nevesített Bokros-csomagjukat adták elő addig a gazdaság továbbra is jól volt, és az államadósság is tovább apadt szépen. Aztán amikor félreértették a választokat, és elkezdtek osztogatni hogy újra magukhoz láncolják őket, akkor indultunk el a lejtőn lefelé, amin még Meggyesiék segítettek egy jó adagot.
Mégis szerintem a legnagyobb hibájuk az volt, hogy elszalasztották az újkori történelem legnagyobb esélyét a reformok elinditására, mert azért ők egy apró külső zavarokkal tüzdelt korszakban egy jó stabil helyzetbe került ország kormányrúdját vehették át, de ők is "elkúrták"

mig8 (törölt) 2010.04.02. 15:40:12

Én máshonnan közelíteném meg a kérdést.

A baloldali gazdaságpolitika előbb szeretné megteremteni a növekedés feltételeit. Lásd adócsökkentés esetében hangoztatott érvek, miszerint adót csak akkor lehet csökkenteni, ha van fölös bevétel adóból. Azaz ők biztosítani akarnak mindenképp egy minimumot, ami rendelkezésre áll mint elkölthető összeg.

Ezt látom Bajnaiék tevékenységében is. Azért csak megszorításokkal operálnak, hogy ez a minimális keret meglegyen. Ebbe a képbe remekül beleillik az, hogy hagyni kell a piacot, az majd magától helyrejön.

Ezzel szemben van a konzervatívabb gazdaságpolitika, amely szerint a gazdaságba igenis bele kell nyúlni ahhoz, hogy fejlődjön. Mégpedig a kívánt irányba - de ez a másik oldalról értelmezhetetlen fogalom.

bonebear · http://cinca.blog.hu 2010.04.07. 21:27:33

Nekem lenne pár kérdésem:
- Kinek a feladata az ország vagy térségeinek komparatív előnyeit vizsgálni? Az államé, vagy a vállalkozóké? Előbbi esetben mi az állam teendője, és mi nem? És mi van, ha az állam rosszul méri fel a kérdéskört?
- Az el nem költött jövedelem ha nem a párnában, nem a vállalkozásban és nem a bankban van, akkor hol?
- Mivel nagy reformokra nem volt megfelelő politikai környzet, azért ugye nem kellet volna elhalasztani Bajnai valóban pénzügyi szemléletű csomagját? Vagy figyelemmel az említett korlátra hogyan lehetett volna még meglépni?
süti beállítások módosítása