Ismét nem foglalkoznék a számokkal, ha megengeditek, mert azt úgyis leírják a statisztikák, meg a Portfolio is, aztán az is megeshet (hogy cinikus legyek egy kicsit), hogy holnapra már megváltoznak az eddig igaznak hitt mutatók. Ettől eltekintve nézzük meg, hogy miért nem segít Németország a csőd közeli helyzetben lévő görögöknek?
A görögök sorra jelentik be a megszorító csomagokat. Azt olvashatjuk, hogy az emberek hajlandóak áldozatot vállalni, ám mégsem alkotott közös álláspontot az EU, mégsem állapodtak meg abban, hogy bizonyos feltételekkel kisegítik a bajbajutott társukat. Pedig nem is kell őket annyira kényszeríteni, mint azt korábban gondoltam, maguktól is belátták a kényszerhelyzetet (a sztrájkokon nem lepődhetünk meg).
Természetesen nem szeretném kisebbíteni Görögország felelősségét, de ez olyan, mint mikor a gyerek kap egy biciklit, de még egy használati utasítást se dobnak hozzá, mert azt mondja az apa, hogy ne aggódj, majd én itthonról figyellek. Aztán mikor hazajön a gyerek törött küllőkkel meg horzsolt lábbal rá se hederítünk. Mikor meg felajánlja, hogy segít megcsinálni a biciklit kineveti, és azt mondja: „csináld meg magad, ahogy akarod”. Nekem kezd a történet így összeállni. (Talán nem kellett volna bevenni az eurózónába különböző fejlettségi szintű országokat (?); most meg egyesek arról beszélnek, hogy Görögországnak ki kell lépni a monetáris unióból.)
Mindenestre, abszolút érthető Soros részéről, hogy az euró gyengüléséből húz hasznot, ugyanis amíg ennyire megosztott politikailag az EU, addig mehet is a short rendesen. A Wall Streeten már arra fogadnak, hogy mikor lesz 1 euró 1 amerikai dollár. Ha ezekből a jelekből a döntéshozók nem látják be, hogy közös álláspontra kéne helyezkedni, az veszélyezteti az euróövezet jövőjét is.
Már kár arról beszélni, hogy a szekeret tették a lovak elé, mikor az eurót bevezették, meg, hogy másképp kellett volna elkezdeni a bizniszt.
Ebben a helyzetben nem biztos, hogy a görögök bent tudnak maradni az övezetben. Nem látható még, hogy a megszorítások mennyire bizonyulnak hatékonynak és mennyiben vetik vissza a gazdaság teljesítőképességét. Bizonyos, hogy csőd közeli állapotban lévő gazdaság egyedül nem tud úrrá lenni problémáin, vagyis hitelre van szüksége. Ha pedig nem az EU lesz az, aki segít rajtuk, akkor minden bizonnyal az IMF dob mentőövet. (Nevetnék is, ha nem Európában élnék.)
Érthető, hogy a németek nem akarják megfizetni a görög pazarlást, meg az is, hogy hasonló helyzetben majd ugyanígy kell(ene) eljárni (PIIGS) az EU-nak. Azonban nem késlekedhetnek sokáig, az egységes álláspont kialakítása kulcskérdés az EU és az euró megítélését illetően.