Firka a gazdasági elképzeléseimről

Közgazdaságtan mindenkinek, és nem mindig a mainstream fajtából. Akinek véleménye van, és szeretné, hogy megvitassuk, a "nemzetgazdasag @ gmail . com" címre küldhet levelet. Fontosnak találom, hogy visszataláljunk a társadalomtudományokhoz, mert a közgáz ennek a fának egy ága. Az egyének viselkedése befolyásol mindent.

Osztás

Share |

Friss topikok

  • Sztifler: @Sztifler: egyébként, jó példa most erre a jelenlegi állapot. felpörgetné a gazdaságot, ha gyengül... (2010.06.13. 20:14) Mentsük meg a devizahiteleseket? Vagy a gazdaságot?
  • CICMÓK: Remek összefoglalás. Remélem olyanok is olvassák akik tanulhatnak belőle. Várom a folytatást. (2010.05.16. 10:40) Olajcégek (2)
  • Sztifler: www.portfolio.hu/cikkek.tdp?h=2&k=4&i=133096 (2010.05.14. 10:44) Ments meg minket, "euró"!
  • mig8 (törölt): @NRG8: A benzin árának csökkentése nem okoz feltétlenül pazarlást. Mert hogyan is pazarolhatnál... (2010.05.05. 00:25) Gáz van a benzinpiacon - Vélemény
  • Sztifler: Köszönjük az írást! Nekem nagyon tetszett, és sok dolgot megtudtam belőle. (2010.04.28. 09:54) Olajcégek (1)

Linkblog

Demján Magyarországról (komment)

2010.03.23. 14:08 Sztifler

„Ide határozott kormányzóképesség kell, amit az elmúlt nyolc évben nem tapasztaltunk. Szeretném kiemelni, hogy a VOSZ volt az egyedüli, amelyik már 2002-2003-ban megmondta a magyar válságot. Igenis kiszámítható volt, hogy Magyarország válságba kerül. Mert a kormány rossz stratégiát választott: jóléti rendszerváltást hitelből csinálni nem lehet.” – Mondja Demján.

Az elmúlt 8 év gazdaságpolitikája valóban sikertelennek bizonyult, de a jóléti kiadások növelése „kötelező” feladata volt a kormánynak (2002). Az infláció viszonylag magas szinten ragadt be, illetve nem sikerült a kívánt szintre hozni, így a reálbérek veszítettek értékükből, nem keveset; és „valahogy” ezt kompenzálni kellett. Azonban tény, hogy felelőtlen költekezésnek bizonyult, de látni kell, hogy a közszférában dolgozók és a nyugdíjasok életszínvonala nem európai mércével volt mérhető (a többi dolgozóé sem feltétlenül).

-          Látható, hogy a képzett munkaerő is inkább külföldre megy, a magasabb fizetés reményében; jól mutatja ezt az egészségügyben dolgozók problémája. Közgazdaságilag nem nehéz belátni, hogy egy alacsonyabb GDP/capitával rendelkező ország jóval alacsonyabb béreket tud biztosítani, de ez az egyént egy cseppet sem érdekli.

„A Vállalkozók Országos Szövetsége kitűnő szakértőkkel rendelkezik és a gyakorlatot is ismerjük. Tudtuk, hogy ennek a politikának csak lemaradás lehet a vége. Az unión belül, ahol nincs országhatár, ugyanúgy költözhet el Magyarországról bárki, mint Soroksárról Dunaújvárosba. Itt már a nemzeti megmaradás kérdése merül fel a lemaradó területeknél. Tehát a globalizáció vagy az unió az asszimilálhat. Elmennek a tehetséges fiatalok. Sőt, mindenki, akire szükség lenne. Itt a nemzet megmaradása vagy a nemzeti függetlenség a kulcskérdés. Jövőkép kell legyen az emberek előtt. Ahol ez eltűnik, ott az ország veszélyben van.”

Teljesen igaz, ezt próbáltam bemutatni az előző bekezdésben. Az egyének azonban mindenképpen el fognak menni, hacsak nem ütköznek bele abba az akadályba, hogy: „ha Magyarországon tanultál, az adófizetők pénzéből, akkor térítsd is meg nekünk ezt a humántőke-befektetést.” – Dolgozz itt, vagy fizesd vissza a „zsetont”. Egyelőre nem ütköznek bele ebbe az egyének.

Tehát, amíg úgy érzik az egyének, hogy itt „nem lehet megélni” és „nyugaton mosogatásból jobban meg lehet élni, mint itt egyes diplomákkal”, addig nincs jó megoldás. Racionális döntés a kivándorlás.

Egyszerűen, nem tudunk nagyobb fizetéseket biztosítani az egyéneknek, mert a nemzeti jövedelem relatív alacsony. Az elosztás rossz. A versenyszférában lehetőség lenne adó- és járulékcsökkentéssel, de ennek is áldozatai lesznek.

„Az előző nyolc év bebizonyította, hogy a kormányon lévő erőkben nem volt annyi szellemi kapacitás, hogy jó stratégiát válasszanak, ahogy más országok - és valószínűleg szemléleti problémáik is voltak. Nem ismerték fel, hogy egy piacgazdaságban a meghatározó szerep a gazdaságé, ezen belül a termelésé. Aki nem tud bővített újratermelést produkálni, az nem tud életszínvonalat fejleszteni. Ha ezt hitelből teszi meg, akkor egyre kevesebb marad, Magyarország ezt az utat járta be.” – Akárhogy nézzük,  ez is Így van.

„Volt a világon példa arra, hogy olyan szegény országok, mint Korea, Tajvan, úgy teremtettek nemzeti tőkét, hogy először behozták a külföldi tőkét, de az infrastruktúra-fejlesztéseknél, vagy az energiaszektorban megtartották a stratégiai szerepet. Magyarország elkövette azt a hibát, hogy mindent kiárusított.”

A külföldi tőke azonban nem jön magától. Relatív olcsó munkaerőre van szükség, mi meg azért nem dolgozunk már éhbérért. Az ország tőkevonzó képesség azonban tény, hogy javítható, stabil és kiszámítható gazdaságpolitikával; A stratégiai szektorok privatizációja is hiba volt.

„A magyar állam önkormányzati apparátusa, az állami vállalatok hihetetlen mértékben túlfoglalkoztatottak. A VOSZ felmérése szerint az állami vállalatoknál, az önkormányzatoknál háromszázezer felesleges alkalmazott van. […]Tudjuk: Magyarországon a szolgáltatások színvonala mélyen a régió szintje alatt van, mert fizikai munkások áramlottak a szektorba. Tehát a szolgáltatás minősége megváltozna, ha az állami alkalmazottak egy jelentős része bejönne és visszakényszerítené a szolgáltatásból a termelésbe azokat, akik valóban oda valók. Ma félmillió ember végez csak tényleges fizikai munkát.”

A munkanélküliség bizonyos, hogy növekedne, ha 300ezer emberkét elbocsájtanának, még akkor is ha lehet, hogy szükségtelenül foglalkoztatják őket. Akkor majd sorba állnak a segélyért, meg a szegénység is növekedne.

Fel kell mérni, hogy a versenyszféra be tudná-e fogadni ezeket az egyéneket; én azonban úgy látom, hogy a jelenlegi munkanélküliségi ráta mellett azok sem találnak munkát, akik „szeretnének”. Ennek egy hosszú folyamatnak kell lennie (4 év, minimum). Demján állami vállatok alapításáról beszélt, írja a Portfolio.hu. Ha az elbocsájtott dolgozókat ide „vennék fel”, akkor érthető az álláspont.

„Magyarországon, ahol nincs tőke, tehát nincs tőkekivitelből visszaáramló jövedelem, nincsenek olyan méretű nemzeti cégek, amelyek a jövedelmet Magyarországra visszahozzák. A termelés mindig a tőkefelhalmozásnak az alapja. Magyarország ezt elfelejtette. És most vészhelyzet van.”

Ezért az államnak is be kell „segítenie”, tőkével mindenképp, hogy fejlett kapitalista országot hozzunk létre. Magyarország egy olyan kapitalista ország, ahol a kapitál, mint termelési tényező nem nagyon „játszik”. Pedig már a klasszikusok is megmondták, hogy a tőke az egyik legfontosabb tényező…

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország állam fejlődés kapitalizmus demján sándor magyar gazdaság tőke szegénység

A bejegyzés trackback címe:

https://socialeconomy.blog.hu/api/trackback/id/tr521862403

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása