Ezzel a címmel jelentetett meg egy anyagot Dezséri Kálmán, az MTA-VKI tagja. Számomra a legfontosabb tanulság az volt, hogy felhívja a figyelmet a reálkonvergencia fontosságára és a ciklikusság kérdésére. Ha egy ország nem tud az eurózóna országaival „együtt mozogni”, akkor ott komoly problémák lehetnek.
Mint már én is felhívtam a figyelmet, a maastrichti kritériumok betartása nem elégséges feltétel az euró bevezetésére, és egy kommentben megírtam, hogy: „csak szinte azonos fejlettségi szintű, konjunktúrában (és válságban is) korrelációt mutató, tehát trendszerűen azonosan mozgó gazdaságokban használható az euró”.
A GDP tehát még mindig fontos tényező, illetve a GDP/capita, mert ennek a mutatónak a csökkenése az tagországok között jelenti a reálkonvergenciát. Ezzel összefüggésben a versenyképesség [1] [2] is fontos tényező; Oszkó Péter is rámutat arra, hogy Magyarország versenyképességét a kormány „beáldozta” a 2006-os években, amivel maximálisan egyet tudok érteni.
Tehát, csak úgy érdemes az eurózónába belépni, ha a hosszú távú növekedés megalapozott, a versenyképessége az országnak stabil, és az EU-átlagnak megfelel, Maastrichton kívüli szempontok is figyelmet kapnak, mert a növekedés beáldozása a kritériumok betartása miatt bizony nem biztos, hogy megalapozott döntés. […] Ahhoz, hogy a kép teljes legyen Dezséri Kálmán – „A görög válság következményei és tanulságai” című véleményezését jó szívvel ajánlom, a döntéshozóknak, minisztereknek is.
