(A dőlten írt az én kommentem.) Forrás: Portfolio.hu
"A valutaárfolyamból eredő kockázat és bizonytalanság megszűnik, csökkentve a tranzakciós költségeket, ösztönözve a közös valutát használó közösségen belüli kereskedelmet. A felmérések azt bizonyítják, az eurózónán belül 5-10%-kal megnőtt a tagállamok egymás közti kereskedelmi forgalma. Illúzió lenne viszont az "eurózóna-erőd" kép - veti ellen a szerző, mivel nem csak a közösségen belülre, hanem az azon kívülre irányuló kereskedelmet is erősítette az euró bevezetése."
A kockázat nem szűnik meg, hanem globális-szintű lesz; minden EU-tagországot érint, aki az eurózónában van. Az egyes országokban a saját „gyenge” valutájuk miatti kockázat megszűnik, de az euró kockázatával számolhat ezek után. Ha egy pár EU-tag nem tartja be a szigorú kritériumokat (PIIGS), akkor az euró „igen kockázatos fizetőeszköz” lehet. – Erre az EKB válaszolhat, de nem biztos, hogy az a kamat jótékony hatású lesz a többi ország számára, bár nem hiszem, hogy szigorítás lenne az EKB válasza, ugyanis azt feltételezem, hogy a „fejlett” és „stabil” országok gazdaságához igazítják a kamatokat.
Nem lehet teljesen véletlen, hogy az angolok ragaszkodnak a pénzükhöz.
"Ismertebb a közös valuta bevezetésének az a hátránya, hogy az eurózóna tagok többé nem rendelkeznek önálló monetáris politikával. A gazdaság ciklikusságából fakadó hátrányokat szuverén szinten többé nem tudják kezelni."
Így van, például, ennek a levét issza most Görögország. Magyarországon rendesen „megszívta volna”, ha nem kerülhet sor arra a bizonyos 300 bp-os kamatemelésre.
"A monetáris valutaunió erejét aláássák az olyan esetek, amikor bizonyos tagországok kontrollálhatatlan költségvetési deficitet, államadósságot halmoznak fel. Az ellenszer az erősebben szabályozott fiskális kormányzás lehet."
Nagyon bírom, mikor a közgazdászok politikai dolgokról beszélnek. Egyébként, ezt egyszerű így kimondani, de akkor aki kimondja, az vegye már rá a tagországokat, hogy mondjanak le a szuverenitásukról.
"Mongelli szerint amúgy sem olyan súlyos veszteség a szuverén monetáris politika, mint korábban gondolták. Az eurózónán belül erősödött a makrogazdasági stabilitás, a pénzügyi integráció, ezért kevésbé van szükség önálló válságkezelésre (bár az egyes tagországok helyzetéből fakadó kilengések kezelésére vitathatatlanul elveszett egy fontos eszköz - a szerk). A tovább folytatódó kockázatmegosztás, gazdasági integráció a közösség hatékonyságát és ellenálló képességét a jövőben tovább javítja."
Nem. Magyarországon sem volt szükség önálló monetáris politikára. Szóval, állítólag nem lett volna olyan súlyos veszteség […] azért megnéztem volna mit csinálunk, ha már mondjuk 2006-tól euró van és a válság közepén államcsőd-közeli állapotba kerülünk, és nem változtathatunk a kamatpolitikán (Tudom, teljesen más makro-pályán kéne lenni, de próbáljunk belegondolni, cp.). Akkor mi lettünk volna az euróövezet Görögországa.
"Az euró nem ajándék vagy adomány, azért, hogy jótékony hatásai érvényesüljenek és fenn tudjanak maradni, folyamatosan tenni kell. A szerző szerint az egyik ilyen feladat, hogy a közösségnek a kockázatos folyamatos felmérésére és kezelésére alkalmas gazdasági kormányzatra van szüksége. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a valutaunió előnyei igazán hosszú távon érvényesülnek, előnyeit is hosszú távú gondolkodással lehet kiaknázni."
Meglátjuk.
