Firka a gazdasági elképzeléseimről

Közgazdaságtan mindenkinek, és nem mindig a mainstream fajtából. Akinek véleménye van, és szeretné, hogy megvitassuk, a "nemzetgazdasag @ gmail . com" címre küldhet levelet. Fontosnak találom, hogy visszataláljunk a társadalomtudományokhoz, mert a közgáz ennek a fának egy ága. Az egyének viselkedése befolyásol mindent.

Osztás

Share |

Friss topikok

  • Sztifler: @Sztifler: egyébként, jó példa most erre a jelenlegi állapot. felpörgetné a gazdaságot, ha gyengül... (2010.06.13. 20:14) Mentsük meg a devizahiteleseket? Vagy a gazdaságot?
  • CICMÓK: Remek összefoglalás. Remélem olyanok is olvassák akik tanulhatnak belőle. Várom a folytatást. (2010.05.16. 10:40) Olajcégek (2)
  • Sztifler: www.portfolio.hu/cikkek.tdp?h=2&k=4&i=133096 (2010.05.14. 10:44) Ments meg minket, "euró"!
  • mig8 (törölt): @NRG8: A benzin árának csökkentése nem okoz feltétlenül pazarlást. Mert hogyan is pazarolhatnál... (2010.05.05. 00:25) Gáz van a benzinpiacon - Vélemény
  • Sztifler: Köszönjük az írást! Nekem nagyon tetszett, és sok dolgot megtudtam belőle. (2010.04.28. 09:54) Olajcégek (1)

Linkblog

Olajcégek (1)

2010.04.28. 09:54 Sztifler

A poszt „papírra” vetője: Mindi

 

„Ha kőolajat, vagy földgázt – összefoglalóan szénhidrogént – szeretnénk kitermelni, akkor először egy blokkra van szükségünk, ahol ezt meg tudjuk tenni. Az első kihívásunk tehát az, hogy vegyünk egy ilyet. Ez nem egyszerű, mert nagyon sok mindent kell mérlegelni. Mindezzel együtt a szénhidrogén-mezők adásvételi piaca igen élénk üzletág a nagyvilágban. Tehát először lássuk ezt!

 

Egy blokk értékét alapvetően az szabja meg, hogy a rajta található mező / mezők kitermelhető készlete mennyire bizonyított és még mennyi van benne / bennük. A blokk különben egy mesterségesen kijelölt terület, aminek gyakorlatilag nincs túl sok köze ahhoz, hogy hol van mező a terület alatt. Lényegében ott vannak a határai, ahol az illetékes hatóságok meghúzták. De persze azért ez se teljesen így van, de erről majd később.

 

A legkezdetlegesebb esetben nincs semmilyen információk a blokkról közvetlenül. Ilyenkor arra támaszkodunk, amit ismerünk. Információk lehetnek bizonyos geológiai megfontolások, a régió – amelyben a blokk van – szénhidrogén-potenciálja, vagy hogy hol van a közelben – lehetőleg minél közelebb – bizonyított készlettel rendelkező mező. Ezek az információk alapvetően statisztikai jellegűek és nem kell hozzá mást csinálni, mint szakmai lapokat, sajtóanyagokat olvasni. Persze ilyenből számos van, ezért rendkívül időigényes feladat lenne. Nem is csinálja egyetlen olajcég se. Ellenben vannak cégek, amelyek kifejezetten az ilyen információk összegyűjtésével foglalkoznak és ezeket feldolgozzák, majd értékesítik. Nem olcsók, de az így nyerhető pluszinformáció értéke egy blokk árához és kockázataihoz képest eltörpül. Mert ugye az a legnagyobb veszteség, ha veszünk egy blokkot és ott nem találunk semmit.

 

De visszatérve a blokkra, az olyan blokk, amelyben nincsenek bizonyított készletek és még megkutatva sincs, annak az ára általában nem túl magas. Egy fokkal jobb, ha már van némi megkutatottság, azaz geofizikai módszerekkel vizsgálták, esetleg van rajta pár kutatófúrás. Ekkor a kutatási anyagot, vagy annak egy részét megkapják vizsgálatra az olajcégek, hogy megvizsgálják azt. Ennek alapján pedig eldöntik, hogy érdemes-e rajta tovább kutatni. Hogy a helyzet bonyolultabb legyen, létezik olyan is, hogy egy cég megvesz egy ilyen mezőt, de nem csinál rajta semmit, hanem tovább akarja azt értékesíteni. Nehéz ügy.

 

Még drágábbak azok a mezők, ahol már létesült egy fúrás, amelyben kimutatták a szénhidrogént, azaz bizonyítást nyert a mező „mező” volta. Gyakorlatilag egy blokk értéke ekkor általában megugrik a tulajdonos cégek részvényeinek értékével együtt. De még ekkor se biztos, hogy az adott tulajdonos ott ténylegesen kitermelést is fog végezni! Lehet, hogy továbbadja és lefölözi a bizonyítottságból adódó pénztöbbletet. Esetleg nekilát a kitermelésnek és csak a kitermelési periódus végén értékesíti a blokkját. Ebben az esetben már nem nagyon kell kutatni, viszont a technológiai fejlesztésekbe kell komolyabban befektetni ahhoz, hogy a még meglévő készleteket minél nagyobb hatékonysággal ki lehessen termelni.

 

Akárhogy is van és akármilyen állapotban van is a mező, ha döntöttünk arról, hogy egy blokkot megveszünk, akkor az illetékes állammal kell kötnünk egy koncessziós szerződést, aminek az a lényege, hogy egyik oldalról mi vállalunk bizonyos határidőig bizonyos nagyságú szénhidrogén készlet kitermelését, a másik oldalról pedig részletezi, hogy az adott állam mit vár el tőlünk. Persze ez így eléggé sarkított, de a lényeg az, hogy egy blokk sincs ingyen. Van neki egyfelől egy ára – ami lehet, hogy csak szimbolikus –, amelyet az előző tulajdonosnak fizetünk, és vannak neki tulajdonlási feltételei, amiket mindig az adott ország felé kell teljesítenünk.

 

Most akkor lássuk röviden, hogy mik lehetnek azok a szempontok, amelyeket mérlegelnünk kell a vásárlás melletti döntés meghozatala előtt! Egyrészt van a piaci ár, amin értékesíteni tudjuk a kitermelt szénhidrogént. A legrosszabb eset, ha csak egy potenciális felvásárlónk van. De ilyen van, elég csak Oroszországra gondolni. Másrészt van a koncessziós szerződés feltételei. Vagy bizonyos százalékot kér az állam a nyereségünkből, vagy a kitermelt szénhidrogén bizonyos hányadát kéri. Esetleg további beruházásokat kér viszonzásképp. Ez változó, de a lényeg az, hogy ennek a költségeit jól lehet becsülni. Harmadrészt vannak a kockázatok, amelyek megítélése korántsem egyszerű. Mekkora lehet a kitermelhető készlet? Mennyit kell még beruházni ahhoz, hogy termelhessünk? Mekkora nyereség érhető el? És még egy csomó nehezen megválaszolható kérdés.

 

És végül fontos még az időtáv. Egy jól megkutatott mezőről gyakorlatilag egy éven belül megindulhat a kitermelés, csak persze az ilyen mezőt ritkán értékesítik, de akkor is borsos áron. Egy kevéssé megkutatott mezőn ellenben kutatni kell, értelmezni az eredményeket, fúrni és ha megvan az olaj, akkor telepíteni a kitermeléshez szükséges logisztikai egységeket. Ez így egyben a legjobb esetben is minimum öt év, de inkább több. A lényeg, hogy nekünk a nyereségbecsléshez – ha most vesszük meg a blokkot – az öt év múlva várható árakat kell megbecsülni! Ez se kis feladat.

 

Hogy a „vegyük, vagy ne vegyük meg a blokkot” kérdéskör mennyire összetett, talán e rövid írás is meg tudja világítani. De ez még mindig csak a felszín, az ördög pedig a részletekben lakozik. Én viszont már eddig is sokat beszéltem, a többit majd inkább máskor.”

 

1 komment

Címkék: kutatás olaj kőolaj földgáz árképzés kitermelés blokkok portfolioblogger olajcégek kitermelés szempontjai mezők és fúrás

A bejegyzés trackback címe:

https://socialeconomy.blog.hu/api/trackback/id/tr101958436

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sztifler · http://socialeconomy.blog.hu 2010.04.28. 09:54:34

Köszönjük az írást! Nekem nagyon tetszett, és sok dolgot megtudtam belőle.